Eboljárvány tört ki a Kongói Demokratikus Köztársaság Kasai nevű tartományban, a kór már legalább 16 ember halálát okozta, miközben mostanáig 20 megerősített, és 32 gyanús esetről jelentettek. Ez a tizenhatodik ebolajárvány a közép-afrikai országban. A megfékezésében fontos lépést jelent, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hét végén megkezdte az ebolás betegek ellátásában részt vevő egészségügyi dolgozók, valamint a fertőzöttekkel korábban kapcsolatba került kontaktszemélyek oltását – írja az Origo. A veszély súlyos, a járvány emberéleteket követelhet, és a gazdaságnak is nagy tehertétel.
A hírek szerint az Ervebo nevű oltóanyagból 400 dózist szállítottak Bulape településre, a kitörés gócpontjába a nemzeti, 2000 adagos tartalékból, emellet a WHO oltóanyagokkal foglalkozó koordinációs csoportja elfogadta a tervet további 45 ezer dózis szállítására, hogy megelőzzék a rendkívüli magas halálozási aránnyal járó fertőzés terjedését.
De az ebolajárvány nem csak az emberek között szedi áldozatait: a fertőző, gyilkos betegség mély eret vághat a százmilliós ország gazdasági teljesítményén, valamint régiós, sőt, nemzetközi szinten is mérhető gazdasági károkkal, illetve kieséssel járhat.
Az ebola által okozott gazdasági és társadalmi hatásokat leginkább talán az eddigi legnagyobb, 2014 és 2016 között pusztító, több mint 10 ezer halálos áldozatot követelő járvány mutatja.
A Nyugat-Afrika több országát sújtó járványt csak nagyon nehezen sikerült megfékezni, miközben több országban olyan krízisekhez vezetett, melyeket legfeljebb csak posztapokaliptikus filmekben, a fennálló civilizációs rend összeomlását bemutató képeken lehet látni. Például Libériában a kormány karatén alá helyezte Monrovia városának szegénynegyedét, mire elhúzódó, erőszakos zavargások törtek ki, amire a karhatalom a tömegbe lövéssel válaszolt. A nagy járvány csak az Egyesült Államoknak több mint 2 milliárd dollár közvetlen költséget okozott, párhuzamosan azzal, hogy több mint 10 ezer, az exporttal összefüggő munkahely szűnt meg egy olyan járvány áttételes hatásaként, mely az országtól földrajzilag távol pusztított.
A 2014–2016-os ebolajárvány végszámláján 53 milliárd dollár kárérték szerepelt, amelyen az érintett nyugat-afrikai országok osztoztak.
Összehasonlításként: a 2003-as SARS-járvány 40 milliárd dollár, a 2015–2016-os zikavírus okozta pandémia 20 milliárd dolláros többletkiadással járt. (A legtöbbe egyébként a nagy járványok közül az első világháború után a világon végigsöprő spanyolnátha került, mai áron modellezve 490 milliárd dollárba.)
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.