Kifogy az üzemanyagból Szerbia, Kína megmondta az EU-nak, nem hagyja, hogy az oroszok elveszítsék az ukrán háborút – a legolvasottabb közéleti cikkek júliusban

Napi szinten 80-100 cikket is írunk, itt, a Világgazdaság hasábjain azért, hogy az olvasók értesüljenek a legfrissebb hírekről. Lehet az breaking vagy hardnews, egy írás mindig abból a célból születik, hogy összefüggéseiben adjon elő egy történetet, rámutasson a fontos részletekre. Visszautaljon, kontextusba helyezzen vagy éppenséggel előrevetítsen egy eseményt, úgy, hogy egy objektív szűrőn áthaladva, csak a lényeg kerüljön elénk.

„Mi a mondás? Mit állítunk? – tettük fel szerkesztőként a kérdést a newsroomban, hétről hétre 2025-ben is. Már hagyomány, hogy évről évre elkészítjük önöknek a legolvasottabb cikkek toplistáját, rovatokra lebontva – bár az idő formálta az alábbi történeteket, ezeket „vitték” – ahogy mondani szoktuk magunk között – a legjobban, a Világgazdaság közélet rovatában, a forró júliusban.

Egy kis magyarázat még: a cikkek olvasottsági sorrendben következnek, azaz a lista elején az az írás áll, amely az egyedi felhasználókat tekintve legtöbb kattintást érte el idén, a listán szereplő cikkeket direktlinkekkel és – szükség esetén –  szerkesztői kommentárral láttuk el, aktualizálás céljából. 

Kemény dió lejutni a tengerre – ezt komolyan megérezték a magyarok

Komoly torlódások alakultak ki a horvát közutakon, különösen a tenger felé vezető autópályákon és a zágrábi körgyűrűn – jelentette a horvát autóklub (HAK) júliusban, amikor sokan szabadságra mentek, és a Balaton helyett a tengert választották a magyarok közül.

A legrosszabb helyezt a Lucko-fizetőkapunál alakult ki a kánikulában, ott a Buzin-csomópont felől a tenger irányába a kocsisor körülbelül 16 kilométer hosszú volt.  A torlódás délután 2 óra környékére 13 kilométerre csökkent. Zágráb felé a Lucko- és a Demerje-fizetőkapuknál is torlódások alakultak ki, az autók itt nagyjából 1 kilométeres sorban araszoltak. Megnövekedett a forgalom a Krk szigeti híd felé is, ahol szintén torlódás alakult ki a sziget irányában.

Idén sem volt zavartalan a lejutás a magyar turistáknak az Adriára, mivel csak 2026 nyara után áll át az új fizetési rendszerre Horvátország, azaz lehet, hogy még jövő nyáron is a kapuknál kell fizetni az autópálya használatáért. A díjszabás már idén emelkedett, ahogy minden más déli szomszédunknál.

A fontosabb szakaszokon a következő árakkal találkozhatnak a személyautóval közlekedők (404 forintos euróárfolyam mellett):

• Gorican–Zágráb szakasz: 6,4 euró (2586 forint)
• Zágráb–Rijeka szakasz: 10,1 euró (4080 forint)
• Rijeka–Rovinj szakasz: 8,5 euró (3434 forint)
• Zágráb–Krk sziget: 8,9 euró (3596 forint)
• Zágráb–Zadar észak: 17,6 euró (7110 forint)
• Zágráb–Makarska szakasz: 29,7 euró (11998 forint)

De mi lesz Kapu Tiborral?

Elterjedt a nyilvánosságban, hogy Kapu Tibor hazatérése július 10-én várható, ám ez tévedés – írta júliusban az Axiom-4 és a világűr témájában talán a legjártasabbnak számító hazai forrás, a Spacejunkie. Az Axiom-4-küldetés tagjai

• az amerikai Peggy Whitson parancsnok,
• az indiai Shubhanshu „Shux” Shukla,
• a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski
• és Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor.

Ahogy arra az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője felhívta a figyelmet, a kidokkolás és a magyar űrhajós hazaérkezésének pontos időpontja a NASA döntésétől függ, a meghatározásánál pedig kizárólag az űrhajósok, az űrállomás és az űrhajó biztonságát fogják szem előtt tartani. „Amint a visszatérés hivatalos megerősített időpontja nyilvános lesz, azonnal tájékoztatják a magyar közvéleményt” – közölte akkor Ferencz Orsolya.

Azóta persze már mindenki számára ismert, hogy Kapu Tibor űrhajós július 15-én, magyar idő szerint délután érkezett haza az Axiom-4-misszióval a Nemzetközi Űrállomásról, miután 20 napot töltött az űrben, és a Világgazdaságnak interjút is adott, amelyben többek között arról is beszélt, hogy milyen új piaci lehetőségeket nyit meg a magyar fejlesztésű űrtechnológia, hogyan épülhet be tartósan a hazai űripar a nemzetközi beszállítói láncokba, és miért számít minden másodperc az űrben – ahol az idő tényleg pénz.

Elégedetlen társadalom, kifogy az üzemanyagból Szerbia

Nemcsak a horvát riviérára vezető úton, de Magyarország szomszédjában is félő volt, hogy kialakul az őskáosz nyáron. A szerbiai városok teljes lezárására szólították fel az embereket a hónapok óta tiltakozó szerbiai egyetemisták. Aleksandar Vucic köztársasági elnök Instagram-oldalára feltöltött videójában azt mondta, senki se próbálja meg tönkretenni Szerbiát, mert akik ezt szeretnék, azok nem győzhetnek.

Hozzátette, az állam igyekszik elkerülni az erőszakot, de ilyet egy ország sem engedhet meg. A szerbiai tiltakozások azt követően kezdődtek el, hogy tavaly november elsején leszakadt az újvidéki pályaudvar előtetője, tizenhat ember halálát okozva. Sokan az elharapózó szerbiai kormányzati korrupciót és az állami infrastrukturális kivitelezésekben tapasztalható hanyagságot okolták a tragédiáért.

A tiltakozást egyetemi hallgatók vezetik azóta is, akik már többször közölték, ha nem teljesülnek a követeléseik, a polgári engedetlenség minden eszközével élni fognak, hogy megóvják „a szabad és törvényes demokratikus rendszerhez való alapvető jogukat”.

Déli szomszédunkban tovább nehezíti a helyzetet az is, hogy az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók miatt bármikor elfogyhat az üzemanyag, az Egyesült Államok NIS olajfinomítót érintő szankciói miatt Szerbia pénzügyi rendszerét a másodlagos szankciók veszélye is fenyegeti, amelyek érinthetnék a Szerb Nemzeti Bankot, valamint azokat a kereskedelmi bankokat, amelyek kapcsolatban állnak a vállalattal.

Pintér Sándor lépett, a NEAK főigazgatójának mennie kellett

2025. július 15-i hatállyal megszűnt Kiss Zsolt kormányzati szolgálati jogviszonya. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatói posztjáról való felmentést Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezte. A minisztérium akkori tájékoztatása szerint a főigazgatói feladatok ellátásával 2025. július 16-tól Kőrösi László főigazgató-helyettest bízták meg.

A közlemény nem tért ki a vezetőváltás okaira, és további részleteket sem közöltek az intézkedés hátteréről. A NEAK a magyar egészségbiztosítási rendszer központi szereplője, amely a társadalombiztosítási források elosztását és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását irányítja. A szervezet működésének folyamatosságát a minisztérium szerint a személyi változás nem befolyásolja – közölték júliusban. 

Ettől félt a legjobban Brüsszel: Kína közölte az EU-val, sose hagyja, hogy Oroszország elveszítse a háborút

Kína nem engedheti meg magának, hogy Oroszország elveszítse a háborút Ukrajnában, mert attól tart, hogy akkor az Egyesült Államok teljes figyelme Kína és a csendes-óceáni térség felé fordul – mondta Vang Ji kínai külügyminiszter Kaja Kallasnak , az Európai Unió külügyi főképviselőjének szintén júliusban.

A megszólalás megerősíti a korábbi brüsszeli félelmeket Kína álláspontjával kapcsolatban, ám szembemegy mindazzal, amiről Peking eddig nyilvánosan beszélt, hiszen a kínai külügy eddig azt hangsúlyozta, hogy az ország nem része a konfliktusnak – írta meg a Világgazdaság nyáron. Néhány európai tisztviselő ugyanakkor a South China Morning Post beszámolója szerint meglepődött a kínai megszólalás őszinteségén. 

Vang tagadta azokat a vádakat, hogy Kína jelentősen segítené az orosz háborús erőfeszítéseket pénzügyileg vagy katonailag, mondván, akkor a háború már rég véget ért volna. Kérdés azonban, hogy a háború elnyújtására tett kínai törekvések célt érnek-e, hiszen a Trump-adminisztráció Oroszország veresége nélkül is egyre kevesebb figyelmet és erőforrást fordít Ukrajnára, és egyre inkább áthelyezi a fókuszt a csendes-óceáni térségre, és különösen Kínára. Az európai–kínai kapcsolatoknak ugyanakkor egészen biztosan nem használ, hogy a kontinens szomszédságában Peking egy háború tartósítására törekszik.