Január a tőkepiacokon: halványuló szezonhatás és 2026 eleji kilátások
A részvénypiacok egyik legismertebb szezonalitási jelensége az úgynevezett „January effect”.
Januárhatás a tőzsdéken
Ez a bevezetésben már említett év eleji „részvényrali” elsősorban a kisebb piaci kapitalizációval rendelkező vállalatoknál jelenik meg. Ezt a jelenséget több tényező is befolyásolja: többek között a decemberben, adóoptimalizálási szándékkal realizált veszteségek és azok januári újranyitása, illetve a nagyobb mértékű tőkebeáramlás, amely lakossági és intézményi oldalról egyaránt jelentkezik.
A jelenség azonban az elmúlt évtizedekben gyengülni látszik. A folyamatosan növekvő tőkeáramlás, valamint az algoritmikus kereskedés térnyerése mellett a piac érzékenysége mérséklődött, a tőkepiacok pedig fokozatosan hatékonyabbá váltak.
A januáreffektus jó példája annak, hogy a piacot nemcsak a fundamentumok, hanem a strukturális trendek, a befektetői pszichológia és számos egyéb tényező is alakítja.
A januárbarométer – Egy 1972-ben bemutatott elmélet szerint, ha az S&P 500 index januárban pozitív hozamot ér el, az az egész évre nézve pozitív részvénypiaci teljesítményt jelez előre.
Kilátások 2026 év elejére
Év elején a hozamkörnyezet és az arra vonatkozó várakozások kulcsfontosságúak lesznek. Ha – ahogyan azt a napokban az MNB-től is láthattuk – a jegybankok a lazítási ciklus folytatását kommunikálják, a kötvényhozamok csökkenése felhajtóerőt adhat a növekedési részvényeknek.
További kockázat, hogy az infláció mennyire bizonyul ragadósnak, ugyanis egy ilyen környezetben végrehajtott kamatvágás negatív – vagy legalábbis csökkenő – reálkamatlábakat eredményezhet, ami szintén a részvénypiacok felé áramló tőkét erősítené. Ezekre a piaci zajokra rövid távon reagálni nem életbiztosítás, és komoly kockázatot hordozhat, ha közben figyelmen kívül hagyjuk a fundamentumokat és a makrogazdasági környezet alakulását.
