Kezdenek kisimulni Varga Mihály ráncai: akkorát javultak az inflációs folyamatok, hogy sem a forint, sem az árrésstopok nem aggasztják már
Ritka pillanat történt kedden, hónapok óta először fordult elő, hogy nem növelte, hanem ellenkezőleg, jelentősen csökkentette inflációs várakozását a jegybank. Idei utolsó kamatdöntését tartotta a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a várakozásoknak megfelelően változatlanul, 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Emellett közzétette a csütörtök délelőtt nyilvánosságra kerülő decemberi inflációs jelentés sarokszámait is, amelyek kifejezetten kedvező alapfolyamatokról árulkodnak a magyar gazdaságban.
Magyar Nemzeti Bank: tartósan a toleranciasávban maradhat az infláció
Az MNB új frissített prognózisa szerint idén 4,4 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos lehet az infláció. Mindkettő optimistább az előző jelentés során közölt adatokkal: szeptemberben még 2025-re 4,6 százalékos, 2026-ra pedig 3,8 százalékos fogyasztói árindexet jósolt, tehát utóbbit 0,6 százalékponttal vágta vissza.
Ami ennél is lényegesebb, hogy a jegybank számításai szerint az infláció tartósan a jegybank toleranciasávjában alakul, azaz a 2027 végéig tartó előrejelzési horizonton végig 4 százalék alatti drágulásra számít. Igaz, a 3 százalékos célt fenntartható módon 2027 második felében érheti el.
Varga Mihály a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy az infláció alapfolyamatai szeptemberhez viszonyítva kedvezőbb irányba mozdultak el, elsősorban a javuló külső költségkörnyezetnek és a forint idei erősödésének köszönhetően, amely hatás már az iparcikkek és a piaci szolgáltatások áralakulásában is érzékelhető.
Az idei árfolyam-erősödés hatása egyre inkább megjelenik a beszerzési árakban is
– mondta Varga, miután a hazai fizetőeszköz az év eleje óta 7 százalékkal értékelődött fel az euróhoz képest. Ez egyébként a régióban is kiemelkedő volt, a cseh korona 4 százalékkal, a lengyel złoty 1 százalékkal erősödött, miközben a román lej 2 százalékkal gyengült.
Nem okozna akkora árrobbanást az árrésstopok eltörlése
Az inflációs alapfolyamatok mellett van egy másik tényező, amit minden rendre előkerül elemzői kommentárokban a havi inflációs adatok közlésekor, ez pedig árrésstopok hatása, amelyek mesterségesen mérséklik a drágulást, tehát kivezetésük kockázatot jelent. A rend kedvéért érdemes felidézni:
- március 17-től a kormány 30 alapvető élelmiszer árrését korlátozta 10 százalékban,
- áprilisban a banki és telekommunikációs vállalatok azt vállalták, hogy eltekintenek az inflációkövető díjemeléstől 2026. június 30-ig,
- május 19-től kiterjesztette a drogériákra szintén 30 termékre, amelyek esetében 15 százalékos árrést határozott meg,
- decemberben pedig amellett, hogy meghosszabbította, további 15 termékkel kiegészítette az élelmiszer-árrésstopot.
Ezek együttes hatása a jegybank szerint is mintegy másfél százalékpont, tehát hiába csökkent éves mélypontjára, 3,8 százalékra novemberben az infláció, nélkülük bőven 5 százalék fölött lenne. Varga Mihály ugyanakkor a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy vélhetően nem okozna ekkora árrobbanást, ha a kormány végül a kivezetésük mellett döntene.
Ha a kormány úgy dönt, hogy megszünteti az árrésstopokat, nem hiszem, hogy másfél százalékponttal nő az infláció Magyarországon
– mondta a jegybankelnök, aki ezt azzal magyarázta, hogy minél tovább vannak hatályban a hasonló hatósági intézkedések, hosszú távon annál inkább alkalmazkodik hozzájuk a gazdaság. Emiatt szerinte a kivezetésnél nem is lehet az egyszeri hatással számolni, mint bevezetésükkor, bár azt is hozzátetette nem lehet pontos számot mondani arra, hogy mennyivel emelkedne az infláció.
Megváltozott a jegybank kommunikációja, ami utat nyithat a kamatcsökkentések előtt
Az inflációs alapfolyamatok javulása is hozzájárult ahhoz, hogy a jegybank kommunikációja hosszú idő után megváltozott. Az előretekintő iránymutatás ugyanis kiegészült egy fontos mondattal. „A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzpiacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.”
Ez egyértelmű elmozdulás a korábbi nagyon szigorú jegybanki kommunikációtól. Ráadásul szintén fontos változás, az árfolyam stabilitásának hangsúlyozása kevésbé volt ezúttal erőteljes.
Bár elemzők továbbra sem számítanak kamatcsökkentésre a következő hónapokban, a jegybank kommunikációs fordulatát nehéz másképp értelmezni, hogy résre kinyitotta a lehetőségét egy esetleges kamatcsökkentésnek, vállalva a kockázatát egy forintgyengülésnek is.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a kamatdöntést követően kiadott kommentárjában azt írta, az alapkamat kötöttsége a korábbinál kevésbé szigorú, de vélhetően nem is egyik hónapról a másikra fog változni. Szerinte az alapkamat csökkentése akkor valósulhat meg, ha az árrésstopok nélkül is kedvező az inflációs kép, illetve ha a kockázati megítélés javul, ami pedig a forintárfolyamban is tükröződni fog. Ez persze azt is jelenti, hogy lehet, hogy az első kamatcsökkentést a forint erősödése hozza majd el.
De mi lesz így a forinttal?
A nagy kérdés, hogy a kamatcsökkentés gondolata mennyire riasztja el a befektetőket, illetve ha a hot money, spekulatív tőke hirtelen eltűnne, az mekkora forintgyengülést eredményezne. A sajtótájékoztató előtt is már korrigált az árfolyam, de utána jól láthatón fordulni látszik. Cikkünk írásakor a bankközi devizapiacon 386,5 forintot adtak egy euróért. Azt azonban fontos látni, hogy még mindig jóval erősebb a hazai deviza, mint tavaly decemberben, amikor 410 forintot adtak egy euróért.
Könnyen lehet, hogy a jegybank sem lát akkora kockázatot abban, ha a forint visszatér a 385 és 390 közötti sávba. Ennek egy magyarázata lehet, hogy szinte borítékolható, hogy a Fed folytatja a lazítást jövőre, ráadásul könnyen lehet, hogy túlsúlyba kerülnek a tengerentúlon a galambok, akik a kamatcsökkentések felgyorsítására szavaznak. Ebben az esetben akár három vagy annál több kamatvágásra van esély, ami érezhetően növelné az MNB mozgásterét idehaza. És persze még ott van pozitív kockázatként az orosz–ukrán tárgyalások állása. Egy béke esetén ugyanis újabb mankót kaphat a forint.
