Kezdődik: most dől el Ukrajna sorsa, Brüsszel egy utolsó rohamot indít – kihagyhatják Magyarországot és Szlovákiát
Az égető kérdés az, hogy az EU meg tudja-e győzni Belgiumot arról, hogy csatlakozzon a tervéhez, miszerint eurómilliárdokat szivárogtat a befagyasztott orosz vagyonból Ukrajnának, hogy az ország fizetőképes maradjon. Ha az EU kudarcot vall, az elkövetkező években „súlyos károkat” szenved majd el – figyelmeztetett Friedrich Merz német kancellár a Politico szerint.
A sorozatos kudarcok után a mai nap az utolsó esély arra, hogy zöld utat adjanak egy javaslatnak, amely 210 milliárd euró értékű orosz eszközt vonna be a blokk egészére egy Ukrajnának nyújtandó hitel finanszírozására.
Belgium támogatása kulcsfontosságú, mivel a befagyasztott vagyon nagy része a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi letétkezelőnél található, és kormánya attól tart, hogy Moszkva megtorolja a helyzetet.
Hetekig tartó győzködés ellenére Bart De Wever belga miniszterelnök – a hajthatatlanságáról híres flamand jobboldali politikus – nem mozdult, és továbbra is erős belföldi támogatást élvez. Kevesebb mint 24 órával a kritikus időpont előtt a belga nagykövet zárt ajtók mögötti tárgyalások során azt mondta kollégáinak, hogy „hátrafelé haladunk”.
Olaszország, Bulgária és Málta is jelezte az ellenállását. Ez mind rossz hír Ukrajna számára, amely jövőre 71,7 milliárd eurós költségvetési hiánnyal néz szembe, és áprilistól el kell kezdenie a közkiadások csökkentését.
Néhány tagország, például Németország és Lettország, azt javasolta, hogy a vagyontárgyak lefoglalásáról minősített többségi szavazással döntsenek egyhangú szavazás helyett, gyakorlatilag mellőzve Belgiumot.
Ebben az esetben a 27 tagállamból 15-nek igennel kellene szavaznia. A belga tisztviselők azonban a Politicónak azt mondták, hogy nincs értelme megpróbálni felülbírálni az aggályaikat, mivel az Euroclear értéktárában lévő pénzeszközök egyszerűen nem szabadulnának fel.
Egy magas rangú EU-tisztviselő elmondta, hogy a csütörtöki csúcstalálkozó célja az, hogy meggyőzzék Belgiumot, hagyjon fel az ellenzésével.
Közös hitel, Szlovákia és Magyarország nélkül
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont már arról beszélt, hogy két különböző lehetőséget javasolt a csütörtöki Európai Tanács ülésére, az egyik az orosz eszközöké, a másik az EU hitelfelvétele. „És el kell döntenünk, melyik utat akarjuk követni” – mondta szerda reggel az Európai Parlamentben Strasbourgban.
Egy ilyen terv kulcsa az lenne, hogy Magyarországot és Szlovákiát – amelyek mindketten ellenzik Ukrajna további megsegítését – leválasszák a közös adósságprogramról
– mondta négy uniós diplomata a Politicónak. A tanácsban még mindig születhet megállapodás a 27 uniós ország között, de a végső megállapodás szerint csak 25 ország vesz részt a finanszírozásban.
Most van bajban Ursula von der Leyen
Peking is megszólalt az orosz vagyon elvteléről, szerinte az ilyen lépések aláássák a nemzetközi jogot, és nem segítik a béketárgyalásokat.
Kína elutasítja azokat az uniós terveket, amelyek szerint a befagyasztott orosz vagyonból finanszíroznák Ukrajnát. Kína határozottan ellenzi azokat az egyoldalú szankciókat, amelyek nem az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával történnek – mondta Guo Jiakun, a kínai külügy szóvivője szerdán.
A szóvivőt arról kérdezték, hogy az EU azon terve, amely szerint a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna támogatására fordítanák, aláássa-e Kína bizalmát az uniós üzleti környezetben.
Guo a Global Timesnak elmondta, hogy Peking szerint a konfliktus megoldásához minden félnek olyan légkört és feltételeket kellene teremtenie, amelyek a politikai megoldás felé viszik a tárgyalásokat, nem pedig növelik a feszültséget.
