Máris balra átot hajtott végre az új francia miniszterelnök, hátha ő nem bukik meg

Visszavonta a hét elején kinevezett új francia miniszterelnök, Sébastien Lecornu az elődje által a költségvetési hiány csökkentése érdekében tervezett két ünnepnap eltörlését.

Jelezte azt is, hogy nem tervez újabb zárt ajtók mögötti tárgyalásokat a pártokkal a nyugdíjreformról, hanem a szociális partnerekkel folytatott párbeszédre fog támaszkodni azért, hogy más finanszírozási forrásokat találjon a 2026-os költségvetési hiány csökkentéséhez, amibe a két előző kormányfő, Michel Barnier és Francois Bayrou is belebukott.

Arra a kérdésre, hogy bevezetik-e a baloldal által kért, a nagy vagyonokra kivetendő, Gabriel Zucman közgazdászról elnevezett úgynevezett Zucman-adót, a miniszterelnök kijelentette, hogy kész foglalkozni az adóigazságosság kérdéseivel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy óvatosan kell bánni a megtermelt vagyonnal, mert az teszi lehetővé a munkahelyteremtést és a növekedést Franciaországban.

A munkaadók oldaláról Patrick Martin, a Medef, a legnagyobb munkaadói szervezet elnöke szombaton arra figyelmeztetett, hogy nagy munkaadói mobilizációt szerveznek egy meeting formájában, ha a 2026-os költségvetés keretében a kormány megemeli a vállalati adókat.

Az új miniszterelnök a baloldallal és a Nemzeti Tömörüléssel is kész tárgyalni

A költségvetési patthelyzetből való kilábalás érdekében Sébastien Lecornu elmondta, hogy őszinte és magas színvonalú parlamenti vitát kíván folytatni a szocialistákkal, a zöldekkel és a kommunista párttal, felszólítva őket, hogy távolodjanak el a radikális baloldali Engedetlen Franciaországtól, amely jelenleg a legnagyobb befolyást gyakorolja a baloldali pártszövetségre.

Az új miniszterelnök kinevezése előtt a szocialisták által javasolt ellenköltségvetési tervezet 22 milliárd eurós megtakarítást irányzott elő a következő évre, szemben a megbuktatott Francois Bayrou által javasolt 44 milliárd eurós megszorítási csomaggal. Az Engedetlen Franciaország eközben azzal vádolta meg a szocialistákat, hogy kompromisszumot kötöttek Emmanuel Macron elnök táborával.

Sébastien Lecornu jelezte, hogy a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörüléssel is kész tárgyalni, de kizárta a politikai megállapodás lehetőségét a szuverenista jobboldali párttal. Szerdán mintegy 200 ezren tüntettek a politikai vezetés ellen és a tervezett költségvetési megvonások miatt, amelyek célja a 3300 milliárd eurót, azaz a GDP közel 114 százalékát meghaladó államadósság csökkentése.

A két legnagyobb szakszervezet, a CGT és a CFDT a munkaszüneti napok eltörlésének visszavonását első győzelemnek és az első jó hírnek nevezte. Ugyanakkor az intézkedést elégtelennek ítélték, és emlékeztettek arra, hogy várják a népszerűtlen nyugdíjreform felfüggesztését, amelyet 2023-ban a parlament megkerülésével hirdetett ki az államfő, a széles körű utcai tiltakozások ellenére.

Politikai káosz Franciaországban

Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében példátlan politikai instabilitás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, miután az elnöki párt által az európai parlamenti választáson elszenvedett vereség miatt Emmanuel Macron feloszlatta a nemzetgyűlést. A 2024. július 7-i előrehozott választás eredményeként az új nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. 

Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak támogatják a kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választáson élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.