Putyin megnyugodhat: dehogy vonultak ki a nyugati cégek Oroszországból, brutális profitot termelnek – listáztak az ukránok, az OTP is rajta van

Az orosz–ukrán háború 2022 februári kitörése nemcsak a biztonsági, hanem a nemzetközi gazdasági életet is gyökeresen megváltoztatta. A nyugati országok jelentős része szankciók sorát vezette be Oroszországgal szemben, ennek következtében, és néha ettől függetlenül is, jó néhány vállalat döntött úgy, hogy kivonul az országból.

Akadtak olyan vállalatok, például a Nike, amelyek az inváziót követően azonnal kivonultak az agresszor országból. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyből ki is fejezte nekik háláját. Mások, például a Carlsberg és az IKEA, több év alatt tudták csak leépíteni a helyi piacukat.

És akadtak olyan cégek is, mint például a Coca-Cola, a többek között az Oreo és a Milka édességeit gyártó Mondelez vagy épp a Raiffeisen Bank, amelyek ugyan megígérték, hogy elhagyják Oroszországot, de ezt a mai napig nem tették meg.

Az ukrán portál szerint ezzel olyan vállalatok is segítenek finanszírozni Vlagyimir Putyin háborúját, melyek Ukrajnával szövetséges országokból, például az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból vagy az Egyesült Királyságból származnak.

Így zajlott a kivonulás Oroszországból

A Pravda ukrán hírportál terjedelmes cikkben mutatta be, hogyan alakult az elmúlt bő három és fél évben a nemzetközi cégek oroszországi jelenléte. 

Az orosz piacot elhagyó vállalatok száma az orosz–ukrán háború első napjától 2022. április közepéig meredeken emelkedett. Ugyanakkor a St. Gallen-i Egyetem becslései szerint az év végére az elemzett több mint 3 ezer külföldi vállalat kevesebb mint 9 százaléka szakította meg kapcsolatait Moszkvával, és vonult ki a piacról.

A kezdeti lendület azonban alábbhagyott, a következő három évben alig változott az Oroszországot elhagyó és az orosz piacon maradó nyugati vállalatok aránya. Azonban voltak köztük igazi nagyágyúk is, 2024-ben többek között a Carlsberg, az Unilever és az IKEA hagyta el az országot. 2025 nyarára a KSE Intézet becslései szerint a háború kitörése előtt Oroszországban működő 4177 nyugati vállalatnak mindössze egyharmada jelentette be, hogy elhagyja az országot, vagy függeszti fel ottani tevékenységét. A szóban forgó cégek 54,8 százaléka nem hozott ilyen döntést, és a nyugati vállalatok csak 12 százaléka lépett ki teljesen az orosz piacról.

2021-ben ezek a vállalatok összesen csaknem 590 ezer embert foglalkoztattak, és éves bevételük 110 milliárd dollárt tett ki. Eközben 2326 vállalkozás ugyanúgy működik az Oroszországban, mint a háború előtt. További 1377 vállalkozás csökkentette tevékenységét, vagy már megkezdte a kivonulási folyamatot.

Nem történt drasztikus visszaesés

Habár a külföldi vállalatok összbevétele Oroszországban a 2021-es 318 milliárd dollárról 2023-ra 193 milliárd dollárra csökkent, együttes profitjuk lényegében alig esett vissza: 2023-ban 16,7 milliárd dollár volt, szemben a 2021-es 18,4 milliárd dollárral. Ráadásul a szóban forgó cégek által befizetett jövedelemadó összege 5,4 milliárd dollárról 6,4 milliárd dollárra duzzadt. Ehhez az adóterhek növekedése is hozzájárult, az adóemelésre pedig éppen a háború és a szankciók miatt volt szüksége Moszkvának.

2024-ben még tovább nőttek a számok. A cégek bevétele tavaly elérte a 201 milliárd dollárt, nettó nyereségük pedig az elmúlt három év legmagasabbja lett, 19,5 milliárd dollár. Ezek a vállalatok együttesen legalább 20 milliárd dollárt fizettek be a Kreml költségvetésébe adók formájában 2024-ben, a háború kezdete óta pedig több mint 60 milliárd dollárra rúg ez az összeg. Összehasonlításképpen, a 60 milliárd dollár Oroszország 2025-ös katonai költségvetésének csaknem felét teszi ki, több mint egymillió orosz katona szerződésének biztosításához elég.

Magyar érdekeltség is maradt Oroszországban

Az elemzés szerint a bankok továbbra is fontos bevételi forrásai az orosz költségvetésnek. 2024-ben az Oroszországban működő külföldi bankok együttesen több mint 3,4 milliárd dollárt kerestek. Bár részesedésük az orosz bankrendszerben csupán 2,72 százalék, a szektor teljes nyereségének 7,86 százaléka hozzájuk köthető.

A Pravda cikke szerint a legnagyobb nyereséget az osztrák Raiffeisen érte el 1,54 milliárd dollárral. Hiába tett rá ígéretet, és hiába gyakorolt rá nyomást az Európai Központi Bank, a Raiffeisen továbbra sem tervez kivonulni Oroszországból.

Az elemzés szerint az OTP oroszországi leányvállalata is sikeres volt a háború kitörése utáni években, ugyanis a Raiffeisen mellett a kínai ICBC Bank (370 millió dollár), az OTP Bank (350 millió dollár), a Bank of China (144 millió dollár) és a China Construction Bank (40 millió dollár) is jelentős nyereséget könyvelt el 2024-ben Oroszországban.