Olaszország kitörne a szégyenlistáról – már idén teljesítheti az EU hiánycélját
Olaszország költségvetési hiánya már 2025-ben elérheti az Európai Unió által előírt, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában megszabott plafont – derült ki a római pénzügyminisztérium előkészítés alatt álló tervezetéből. Ez a fordulat a vártnál gyorsabb kilábalást jelentene az EU túlzottdeficit-eljárásából, mely évek óta nyomás alatt tartja az ország gazdaságpolitikáját. Giorgia Meloni kormányfő kabinetje csütörtökön tárgyalhatja a javaslatot, amely többek között a költségvetési hiány leszorítása mellett adócsökkentést és családtámogatásokat is tartalmaz.
A kiszivárgott tervezetben 0,6 százalékos idei növekedési ütem szerepel, míg 2026-ra 0,7 százalékos GDP-bővüléssel számol a kormány. Bár a pénzügyminisztérium hivatalosan nem kommentálta az adatokat, szakértők szerint a cél elérése komoly politikai és gazdasági előrelépést jelentene:
- egyrészt Olaszország kikerülhetne az EU „szégyenlistájáról”,
- másrészt javulhatna a befektetői bizalom, ami csökkentheti az államadósság finanszírozási költségeit.
Az elmúlt években Olaszország rendre túllépte a 3 százalékos hiánylimitet – legutóbb még a pandémia előtt, 2019-ben sikerült az alatt maradnia. A mostani fordulatot részben az teszi lehetővé, hogy a római kormány fegyelmezettebb fiskális politikát folytat, miközben igyekszik mozgásteret hagyni a középosztály adócsökkentésére, a munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére és a fiatal családok támogatására – számolt be a Bloomberg.
A költségvetési fegyelemnek nemcsak az uniós elvárások teljesítése miatt van jelentősége. Az Egyesült Államok részéről egyre erősebb nyomás nehezedik a NATO-tagokra a védelmi kiadások növelésére.
Ha Olaszország sikerrel zárja le a túlzottdeficit-eljárást, nagyobb mozgástere lehet a katonai költségvetés emelésére, amivel közelebb kerülhet a szövetség által meghatározott célhoz.
A hitelminősítők már most érzékelik a javuló tendenciát: a Fitch szeptember 19-én emelte fel az ország besorolását, ami 2021 óta az első pozitív döntés volt Rómával kapcsolatban. Ha a költségvetési hiány tartósan az uniós küszöb alatt marad, további felminősítések következhetnek, ami mérsékelheti az ország több mint 140 százalékos GDP-arányos államadósságának finanszírozási terheit.
Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter már szeptemberben utalt rá, hogy a hiány idő előtti mérséklése reális lehetőség. Most úgy tűnik, hogy a célkitűzés valóban teljesülhet – Olaszország ezzel hosszú idő után ismét a költségvetési fegyelem példájává válhat az eurózónában.
El se hiszik az olaszok, végre nevethetnek a franciákon
Gúnyos elégedettséggel fogadják Olaszországban, hogy többé nem ők, hanem Franciaország az eurózóna robbanáspontja, amelyet a tartós politikai válság pénzügyi káoszba taszított. Emmanuel Macron elnök az ötödik miniszterelnökét „fogyasztja” nem egészen két év alatt, és egyelőre kevés esély látszik a következő költségvetés elfogadására.
A globális pénzügyi válság indította különböző utakra a két országot. A hitelminősítő cégek Olaszország magas államadósságára és krónikusan alacsony növekedésére 2011-től kezdődően egy sor leminősítéssel reagáltak. Franciaország körülbelül ugyanakkor vesztette el legmagasabb hitelminősítését, de nem esett ugyanolyan mélyre, és 2016-tól kezdődően stabilizálódott. Emmanuel Macron 2017-es megválasztása pedig meghosszabbította ezt a stabil időszakot.
Franciaország esetében a magas költségvetési kiadások jelentik az egyik fő gondot,
melyeket Francois Bayrou mintegy 40 milliárd euróval tervezett csökkenteni jövőre, miközben a franciák azért vonultak az elmúlt időszakban kétszer is az utcára, hogy ezt megakadályozzák. A kiadások GDP-hez viszonyított aránya a globális pénzügyi válság előtt és azóta is magasabb volt Franciaországban, mint Olaszországban, bár jelentősen csökkent Macron hatalomra kerülése után.
