BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Aláírták: Amerika rátette a kezét a világ egyik legnagyobb olajmezőjére, elátkozott helyen van – ezért páratlan kincs a Majnoon

Két év kihagyás után visszatér Irakba az ExxonMobil. Most a cég előzetes megállapodást írt alá az iraki kormánnyal a Majnoon olajmező fejlesztéséről. A világ egyik legnagyobb olajipari vállalata újra pozíciót foglal a Közel-Keleten, miközben Irak a termelés bővítésével és a nyugati partnerek visszacsábításával igyekszik megerősíteni helyét az energiapolitikai térképen.

Kétévnyi távollét után újra belép az iraki energiapiacra az ExxonMobil, a világ egyik legnagyobb olajipari vállalata. A texasi székhelyű óriás most előzetes megállapodást írt alá az iraki olajminisztériummal, a Basra Oil Companyval és a SOMO-val (State Oil Marketing Organization), mely megalapozza a dél-iraki Majnoon olajmező fejlesztését és az ország olajexport-infrastruktúrájának bővítését.

Amerika rátette a kezét a világ egyik legnagyobb olajmezőjére, csak nagyon rossz helyen van – ezért páratlan kincs a Majnoon
Amerika rátette a kezét a világ egyik legnagyobb olajmezőjére, csak nagyon rossz helyen van – ezért páratlan kincs a Majnoon  / Fotó: AFP

A lépés mérföldkőnek számít, hiszen az Exxon 2024 elején vonult ki korábbi projektjéből, a West Qurna-1 olajmezőről, miután a nehézkes szerződési feltételek, a politikai bizonytalanság és az alacsony nyereségesség miatt nem látta biztosítottnak a hosszú távú működést. Most azonban a cég – részben az iraki kormány új, kedvezőbb feltételeket kínáló energiapolitikájának köszönhetően – ismét lehetőséget lát az országban.

Új korszak kezdődik a Majnoon olajmezőn

A Majnoon mező Irak egyik legnagyobb olajlelőhelye, több mint 38 milliárd hordónyi becsült olajtartalékkal. A Basrától mintegy 60 kilométerre fekvő terület évek óta a világ olajóriásainak figyelmét élvezi: a Shell például 2017-ig dolgozott itt, ám a kormányzati profitmegosztás körüli viták miatt végül kivonult – írja a Bloomberg.

Az Exxon mostani megállapodása profitmegosztási és exportjogokat is tartalmaz, valamint terveket az iraki déli exportinfrastruktúra 

– például a kikötők és tárolók – modernizálására. Négy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint a SOMO külön szerződést köt az Exxonnal, hogy tárolókapacitást biztosítson Ázsiában, valószínűleg Szingapúrban, ahol az amerikai vállalat már működtet logisztikai létesítményeket.

Az iraki kormány a megállapodást a nemzetközi együttműködés és az amerikai kapcsolatok erősítéseként értelmezi. „Ezek a megállapodások politikai súllyal is bírnak, hiszen Bagdad ezzel jelzi, hogy újra kiegyensúlyozottabb viszonyt akar kialakítani a Nyugattal” – mondta Muwafaq Abbas, a Basra Oil Company korábbi vezetője és olajipari elemző.

Irak nagy tervei az olajtermeléssel

Irak a világ egyik legnagyobb ismert olaj- és gázkészletével rendelkezik, és a második legnagyobb termelő az OPEC-en belül. A kormány ambiciózus célt tűzött ki: 

a jelenlegi 4 millió hordó/nap termelést 2029-re 6 millióra növelné. 

Az ország egykor akár 12 millió hordós napi termelést is megcélzott, de ezt évtizedek óta hátráltatják a bürokratikus akadályok, a korrupció, az infrastruktúra hiányosságai és a politikai feszültségek.

A mostani megállapodás nemcsak a termelés növelését segítheti, hanem az export bővítését és diverzifikálását is. Irak szeptemberben már megállapodást kötött a kurd regionális kormánnyal és több nemzetközi olajvállalattal, hogy újraindítsák a Törökországon keresztüli olajexportot, melyet 2023-ban politikai viták miatt függesztettek fel.

Az ExxonMobil közleményében megerősítette, hogy „az iraki olajminisztériummal közösen dolgozik a feltárási, fejlesztési és olajmarketing-lehetőségek felmérésén”. A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta: 

a megállapodás még nem kötelező erejű,

és a tényleges termelés megkezdéséig többévnyi technikai és kereskedelmi előkészítés szükséges.

A Majnoon mezőn a legnagyobb kihívás továbbra is a vízellátás és a mezőnyomás fenntartása, mivel az iraki olajkutak nagy része vízbefecskendezéses technológiával működik. Az Exxon várhatóan komplex műszaki vizsgálatokat és beruházásokat végez majd, mielőtt ténylegesen megkezdené a kitermelést.

Az Adria próbája az olajszállítás: folyik a számháború – műszaki és politikai érvek vihara övezi a Barátságtól való függetlenedést

A magyarországi és a szlovákiai kőolajfinomító teljesen ellátható az Adria-kőolajvezetéken – állítja a csövet üzemeltető, horvátországi Janaf társaság a hivatalos műszaki adatokra hivatkozva. Ugyanezt állítja több olajipari szakember is. A kérdés azért fontos, mert azt kell eldönteni, hogy a két ország leválhat-e biztonsággal az orosz olajat hozó Barátság (Druzsba) kőolajvezetékről vagy nem. Azonban a választ politikai megfontolások is befolyásolhatják. A leválás mellett ugyanis nemcsak az szól, hogy az Adria a Barátság stabil alternatívája lehet, hanem az is, hogy ezzel szankcionálható az Ukrajnát megtámadott Oroszország. Ellene pedig, hogy míg az Adria kapacitása esetleg szűkös, és a használata más kockázatot is rejt, a Barátság már bevált, használata komoly gazdasági előnyökkel jár.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.