Nagy változás jön: elege lett a kínai akkumulátorgyárakból az EU-nak, kipécézte a Debrecenben gyárat építő CATL-t – így érintheti Magyarországot
Az Európai Unió újabb lépéssel készül szigorítani a külföldi – elsősorban kínai – beruházások feltételeit, hogy a blokk nyitott piacát ne lehessen úgy kihasználni, hogy abból az európai gazdaság csak marginális előnyöket élvezzen. A tervezett reformcsomag a következő hónapban kerül az Európai Bizottság asztalára, és a kontinens romló versenyképességére, lassuló iparának helyzetére, valamint a kínai ipari expanzióra adott válaszként született. Ez pedig érinti a Debrecenben akkumulátorgyárat építő CATL-t is.
Az uniós döntéshozóknál egyre komolyabb aggodalmat kelt a kínai cégek gyors térnyerése Európában – mind a gyártókapacitások, mind az importon keresztül. Az olcsó, gyakran dömpingáras kínai termékek beáramlása megnőtt azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök újabb védővámokat vezetett be, így a kínai kínálat részben „átterelődött” Európára. Ez különösen az energiaintenzív ágazatokat – acél, vegyipar, akkumulátorgyártás – hozza nehéz helyzetbe, melyek már így is magas energiaárakkal és szigorú környezetvédelmi követelményekkel küzdenek.
Ezzel párhuzamosan egyre több nagyszabású kínai ipari beruházás jelenik meg az EU-ban,
melyek mögött sokan stratégiai szándékot sejtenek: Peking hosszú távú célja Európa technológiai függőségének növelése, és a geopolitikai befolyás erősítése. A jelenségre rímel, hogy egyes kínai cégek helyi termelésbe ágyazva próbálják kikerülni az esetleges jövőbeli európai vámokat is.
Stéphane Séjourné, az EU iparért felelős biztosa a Financial Timesnak nyilatkozva kijelentette: a szabályozás célja, hogy a jövőben csak azok a befektetések juthassanak be gond nélkül az európai piacra, melyek valós értéket teremtenek helyben. Vagyis nem elég összeszerelőüzemeket létesíteni: a befektetőknek helyi munkaerőt kell alkalmazniuk, és bizonyos kulcságazatokban – például az akkumulátoriparban – technológiai tudást is át kell adniuk.
Ez a rendszer nem lehet puszta belépő az európai piachoz: hozzájárulást kell adnia az európai értéklánc egészéhez
– fogalmazott a biztos, aki a francia „made in Europe” megközelítés egyik legfőbb szószólója. Séjourné úgy fogalmazott: újraiparosítási céljai „ugyanazok”, mint Donald Trumpéi, de más eszközökkel – elsősorban a befektetések feltételrendszerének szigorításával – kívánja elérni azokat.
A Debrecenben gyárat építő CATL is ki lett pécézve
Noha a tervezet nem említi név szerint Kínát, mindenki számára egyértelmű, mire reagál Brüsszel. A kínai közvetlen tőkebefektetések értéke 2024-ben 80 százalékkal, 9,4 milliárd euróra nőtt. Ezen belül kiemelten
nagy figyelem irányul a CATL-re, a világ egyik legfejlettebb akkumulátorgyártójára, mely már működtet egy németországi üzemet, és jelenleg egy 7 milliárd eurós magyarországi, illetve egy 4 milliárd eurós spanyol gyárat épít.
Utóbbihoz a vállalat 2000 kínai dolgozót vinne Spanyolországba a kivitelezés idejére, ami több uniós országban érzékeny kérdés. Uniós tisztviselők szerint a cél az, hogy a jövőben az ilyen projektek is világos „helyi tartalom” követelményeknek feleljenek meg. Séjourné ennek részeként a vámkódok alapján határozná meg, pontosan mit tekint az EU valódi európai hozzáadott értéknek.
A szigorítás mögött álló politikai logikát erősíti, hogy egyes tagállamok – köztük Spanyolország – kifejezetten támogatják az új rendszert. Madrid szerint a kezdeményezés „növeli Európa gazdasági ellenálló képességét, és biztosítja, hogy a külföldi beruházások valódi értéket, technológiát és munkahelyeket teremtsenek”.
A helyzet azonban nem fekete-fehér: az új szabályok várhatóan a japán és dél-koreai befektetőkre is hatnak majd, akik hagyományosan jóval nagyobb mértékben dolgoznak együtt a helyi beszállítókkal. Brüsszel szerint ugyanakkor ezek a vállalatok jóval könnyebben alkalmazkodnak majd az új feltételekhez.
A tervezett szabálycsomag december 10-én kerül hivatalosan a Bizottság elé, és még változhat. A kínai külügyminisztérium egyelőre nem reagált a megkeresésekre. Annyi azonban biztos: az EU a következő években sokkal határozottabban kívánja érvényesíteni stratégiai érdekeit, és a nyitott piacok korszakát fokozatosan felváltja egy erőteljesen feltételekhez kötött, „védett nyitottság” logikája.
