Trump hihetetlen összegeket költene védelemre, cserében viszont rugalmasságot vár el a tohonya amerikai fegyvermultiktól
Donald Trump támadása a védelmi ipar ellen első hallásra akár a gazdag vezérigazgatókat célzó populista kirohanásnak is tűnhet. Az iparági vezetők és kormányzati tisztviselők szerint azonban az elnök fenyegetése valójában hónapok óta érlelődött, ugyanis a Pentagon felső vezetésében egyre nőtt az elégedetlenség egy olyan iparággal szemben, amely nem tudta időben és a költségkereten belül leszállítani a létfontosságú fegyverrendszereket.
A nagyvállalkozók lassú termelését ostorozó elnöki kritika visszhangra talált mindkét párt törvényhozói és a feltörekvő technológiai cégek körében is, amelyek régóta bírálják a védelmi ipar lomhaságát. Viszont megjegyzik azt is, hogy ha az amerikai adminisztráció valóban jobb teljesítményt akar kicsikarni hadiipari beszállítóiból, akkor nem a vezérigazgatói fizetések és a részvényesi juttatások csökkentésével kellene fenyegetőznie, hanem rendszerszinten kellene változtatni a folyamaton:
- reformra szorulnak az állami beszerzések,
- rugalmasabbá kellene tenni a vásárlásokat, és
- több startupot kellene bevonni a folyamatba.
Az úgynevezett első számú védelmi fővállalkozók – mint a Lockheed Martin, a Boeing, a Northrop Grumman, a General Dynamics és az RTX (korábban Raytheon) –, amelyeket Trump név szerint is említett a Truth Socialön szerdán közzétett hosszabb bejegyzéseiben, gyakran
kisebb haszonkulccsal működnek, mint más tőzsdén jegyzett vállalatok, ugyanakkor profitálhatnak abból, ha egy projekt túllépi a költségvetést.
Ezek a cégek részvény-visszavásárlásokat is alkalmaztak, amelyek növelhetik az értéküket és a nyereségüket.
Trump nem hirtelen felindulásból cselekedett, minden gondosan elő volt készítve
A szerdán nyilvánosságra hozott elnöki rendeletet, amely azzal fenyeget, hogy megvonja a Pentagon-szerződéseket azoktól a cégektől, amelyek
- nem gyorsítják fel a termelést, illetve
- nem csökkentik a vezetőknek és a részvényeseknek fizetett bónuszokat,
már ősszel elkezdték előkészíteni. Az intézkedés az első Trump-kormányzat védelmi iparral kapcsolatos frusztrációira épít, különösen annak lassú tempójára és a kockázatkerülő, bürokratikus szerződéskötési folyamatra, amely akár éveken át tartó késedelmeket is okozhat.
A rendelet nem tért ki arra, Trump miként alakítaná át hirtelen ezt az összetett, speciális termelési rendszert, amely számos kormányzat dolgát megnehezítette már. Ráadásul
a részvényesek jogainak felülírására vagy több milliárd dolláros szerződések felmondására irányuló kísérletek szinte biztosan pereket vonnának maguk után.
Mindazonáltal az elnök megjegyzései és az azt követő rendelet megerősítik a Pentagon törekvését, hogy nyomást gyakoroljon a védelmi iparra a gyorsabb gyártás érdekében. A védelmi minisztérium tisztségviselői az elmúlt hónapokban a fegyvergyártás felgyorsítását szorgalmazták, részben az Ukrajnának átadott, illetve a jemeni húszik elleni amerikai csapásokban felhasznált fegyverek pótlása miatt.
Ez Trump számára szokatlan szövetségeseket is hozott a demokraták részéről, hiszen az ő regnálásuk alatt is fennálltak ezek a problémák.
Mindez a nyomásgyakorlás része
– mondta a Politico című lapnak Jack Reed demokrata szenátor, a fegyveres erők bizottságának rangidős demokrata tagja. „Azt tükrözi, hogy felismerik: ezek a vállalatok rendkívül jól teljesítettek, miközben számos különböző rendszerben mégis le vagyunk maradva” – tette hozzá.
A startupok szemében felcsillantak a dollárjelek
Az iparág meghatározó szereplőinek többsége rendkívül óvatosan kerülte, hogy közvetlenül reagáljon Trump támadásaira.
„A Lockheed Martin osztja Trump elnök és a hadügyminisztérium sebességre, elszámoltathatóságra és eredményekre összpontosító szemléletét, és továbbra is jelentős beruházásokkal és innovációval dolgozik azon, hogy katonáink döntő fölényt élvezzenek, és soha ne egyenlő feltételek mellett kelljen harcba indulniuk” – áll a vállalat közleményében.
A cég néhány nappal Trump bejegyzéseinek megjelenése előtt állapodott meg a Pentagonnal a Patriot elfogórakéták gyártásának több mint háromszorosára növeléséről.
Eddig a védelmi ipar átvészelte Trump retorikai viharát. Az öt nagy fővállalkozó részvényei a bejelentés napján, szerdán zuhantak Trump első Truth Social-posztja után, de csütörtökön visszapattantak, miután az elnök bejelentette, hogy 1,5 ezermilliárd dolláros Pentagon-költségvetésről tárgyalt le – ami a koreai háború óta a legnagyobb védelmikiadás-növekedést jelentené, másfélszeresére növelné a katonai kiadásokat.
Az iparág megújítására törekvő szereplők és a startupok üdvözölték Trump lépését.
A rendszer eléggé elromlott, és Trump ezt próbálja megjavítani
– mondta Hal Lambert republikánus donor, a Point Bridge Capital befektetési cég alapítója és az Anduril védelmi vállalat korai befektetője. „Olyan rendszer működik, ahol az ösztönzők nem a gyors vagy olcsó szállítás irányába hatnak.”
A nagyokat nem lehet csak úgy egyszerűen lecserélni
Ugyanakkor nem valószínű, hogy a hadiipari óriások hajlandók lennének feladni domináns szerepüket a védelmi beszállításokban – hiába az elnöki dörgedelem.
Ezek a cégek a hidegháború vége óta uralják a szektort, amikor is a védelmi ipar öt nagy vállalatra konszolidálódott, miközben a Pentagon visszafogta az évtizedeken át tartó magas költekezést.
„Nem lehet egyszerűen kivenni a Joint Strike Fightert a Lockheedtől, és rövid időn belül máshol megépíteni” – mondta George Ferguson, a Bloomberg Intelligence vezető repülőgépipari és védelmi elemzője. Szeretnek a nagyokra mutogatni, de ezek a cégek elég jól végzik a dolgukat: fegyverrendszereket építenek, és egyik napról a másikra integrálják a sok kisebb beszállító alkatrészeit. Nem lehet csak úgy lecserélni őket – tette hozzá.
A nagy szerződések felmondása és a peres kockázatok vállalása helyett a Pentagon inkább a rugalmas szerződéskötési szabályok szélesebb körű alkalmazását növelheti, lehetővé téve a gyors prototípus-fejlesztést.
Ezt a módszert már alkalmazták olyan költséges fegyverrendszereknél, mint az F–35-ös vadászgép, a ballisztikus rakéták vagy a Ford osztályú nukleáris meghajtású repülőgép-hordozók.
