Brüsszel lecsap a Google-ra, a keresések eltérítésével vádolják – a sajtó jogai és a piaci verseny sérülhettek
Az Európai Bizottság kedden hivatalosan is eljárást indított annak tisztázására, hogy a Google tisztességes, észszerű, és nem diszkriminatív feltételek mellett biztosít-e hozzáférést a kiadók weboldalaihoz a Google-keresőben. A kérdés azért került előtérbe, mert az uniós digitális piacokról szóló rendelet (Digital Markets Act, DMA) kifejezetten előírja ezt a kötelezettséget minden úgynevezett kapuőrvállalat számára.
A brüsszeli vizsgálat középpontjában a Google úgynevezett „site reputation abuse policy”-ja áll, azaz, a „webhely hírnevével való visszaélésre vonatkozó irányelvek”. A bizottság monitorozása szerint előfordulhat, hogy a vállalat e szabály alapján – mely elvileg a keresési rangsor manipulálását célzó gyakorlatok kiszűrésére szolgál –
hátrasorolja egyes sajtótermékek és más kiadók tartalmait a keresési találatok között, ha azok kereskedelmi partnerektől származó vagy azokhoz köthető tartalmakat jelenítenek meg.
A bizottság szerint mindez épp egy olyan bevételi módszert érinthet érzékenyen, melyet sok kiadó legitim módon használ: így például tartalomszolgáltatókkal való együttműködéseket, licencmegállapodásokat vagy külső partnerekkel előállított anyagokat. A kérdés így már nem csupán technikai: felveti, hogy a Google gyakorlata korlátozhatja-e a kiadók működési szabadságát, innovációját vagy üzleti együttműködéseit.
A most megindított eljárás önmagában nem jelenti azt, hogy a bizottság megállapította volna a Google jogsértését. A hivatalos vizsgálat célja az, hogy részletesen megismerje a vállalat gyakorlatát, majd ennek fényében döntsön arról, fennáll-e a DMA megsértése.
Mire számíthat most a Google?
A bizottság most 12 hónapos határidővel folytatja az adatgyűjtést és az értékelést. Ha a vizsgálat végén arra jut, hogy a Google nem felelt meg a jogszabályban foglalt kötelezettségeknek, először értesíti a vállalatot az úgynevezett prelimináris megállapításairól. Ebben azt is megjelöli majd, hogy milyen korrekciós lépéseket vár el a tech cégtől.
Súlyosabb esetben a bizottság pénzbírságot is kiszabhat: ez akár a Google teljes globális árbevételének 10 százalékára is rúghat, ismételt jogsértés esetén pedig elérheti a 20 százalékot.
A DMA még ennél is erősebb eszközöket biztosít a hatóság számára: rendszerszintű, tartós jogsértésnél akár üzletágak leválasztása vagy akvizíciók megtiltása is előírható. A Google mindeddig azt hangsúlyozta, hogy a vizsgált szabály célja a keresési találatok minőségének védelme – a következő hónapokban azonban az is kiderül, hogy Brüsszel szerint mindez összeegyeztethető-e az uniós digitális versenyjog új keretrendszerével, illetve a kiadók jogbiztonságával.
Döbbenetes profitot jelentett a Google anyacége: napi százmilliárd forintot keres tisztán
Egészen észvesztő összegeket tol a mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztésébe a Google anyavállalata, az Alphabet, amely szerdán a folyó pénzügyi évére vonatkozó kutatás-fejlesztési-beruházási keretét 91-93 milliárd dollárra bővítette. A társaság az idén ezt megelőzően már kétszer is feljebb srófolta az összeget, előbb februárban 75 milliárdra, majd júliusban 85 milliárd dollárra.
Tavaly „csak” 52,5 milliárd dollárt áldoztak fel a mesterséges intelligencia oltárán, akkor a részvényesi kifogásokat azzal szerelték le, hogy az új technológia megköveteli a versenyképesség növelését, és ehhez pluszforrások kellenek, amelyek később busásan megtérülnek. Amíg úgy fut a szekér, mint az Alphabetnél, addig a befektetők nyelnek egy nagyot, s nem firtatják a pluszforrások elköltésének szükségszerűségét, megelégszenek azzal, amit a cég vezetése kommunikál.
