Erre senki sem számított: Varga Mihály átrendezte a képletet – egy népszerű intézkedést törölne el Brüsszel, de még ez sem indítana lavinát
Varga Mihály szerint az árrésstopok megszüntetése sem okozna érdemi inflációs sokkot Magyarországon, szemben azokkal az elemzői várakozásokkal, amelyek másfél százalékpontos drágulástól tartottak. A jegybankelnök kijelentése egybeesik az MNB friss, adatvezérelt irányváltásával, miközben az Európai Bizottság egyre határozottabban sürgeti az intézkedés eltörlését.
Az alapkamat és az árrésstop is a helyén marad
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatszinteket: az alapkamat 6,50 százalék maradt. A döntést követő sajtótájékoztatón azonban Varga Mihály egy, a gazdaságpolitikai viták középpontjában álló kérdésre is reagált.
A jegybankelnök szerint még abban az esetben sem lenne érdemi inflációs hatás, ha a kormány megszüntetné az árrésstopokat. Mint elmondta:
Ha a kormány úgy dönt, hogy megszünteti az árrésstopokat, nem hiszem, hogy másfél százalékponttal nő az infláció Magyarországon.
Ez egyértelműen szembemegy azokkal az elemzői várakozásokkal, amelyek korábban biztosra vették, hogy az intézkedés kivezetése érezhetően megdobná a fogyasztói árindexet.
Végre kimondta az elemző: a forint és Varga Mihály úgy lelassították a magyar inflációt, hogy máris jöhet az újabb meglepetés
A jövő év első negyedében, ha ideiglenesen is, de akár 3 százalék alá is csökkenhet az infláció Magyarországon – állítják egybehangzóan elemzők, miután a KSH kedd reggel közölte: novemberben éves alapon 3,8 százalékkal, havi bázison 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak átlagosan.
A piac egy része abból indult ki, hogy az árrésstop mesterségesen nyomja le egyes termékek árát, így annak eltörlésekor áremelkedés következhet. Varga Mihály ezzel szemben leszögezte, hogy az infláció alakulását ennél jóval összetettebb tényezők befolyásolják, és a jelenlegi makrogazdasági környezetben ezek a kockázatok már sokkal kiegyensúlyozottabbak.
Az Equilor elemzése szerint a kamattartásnál is fontosabb üzenet volt az MNB kommunikációjában bekövetkezett változás. A jegybank egyértelművé tette: a monetáris tanács a jövőben adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről, folyamatosan értékelve az inflációs kilátásokat, az év eleji átárazásokat és a pénzügyi piacok stabilitását.
Ez a megközelítés rugalmasabb, ugyanakkor továbbra is óvatos monetáris politikát vetít előre.
A jegybank jelentősen módosította inflációs előrejelzéseit is: az idei évre 4,4 százalékos inflációt vár, a jövő évit 3,2 százalékra csökkentette, míg a 2027-es prognózist 3,3 százalékra emelte. Az MNB szerint a 3 százalékos inflációs cél fenntartható módon 2027 második felében érhető el. Varga Mihály ugyanakkor hangsúlyozta: bár az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottabbá váltak, az inflációs várakozások továbbra is magasak, ezek csökkenése kulcskérdés.
A friss adatok mindenesetre kedvező képet mutatnak:
- novemberben az infláció 4 százalék alá került, havi alapon mindössze 0,1 százalékos volt az áremelkedés, bár a szolgáltatások ára továbbra is gyorsan nő.
- A kamatdöntést követően pedig az euró-forint árfolyam rövid időre 384 alá erősödött, majd visszapattant; az Equilor szerint a 385–386,5 közötti sáv áttörése lehet a következő meghatározó technikai kérdés.
Ebben a környezetben különösen hangsúlyos Varga Mihály üzenete az árrésstopról: miközben Brüsszel az eltörlését követeli, a jegybank szerint annak megszüntetése önmagában nem jelent inflációs veszélyt. Ez a kijelentés új megvilágításba helyezi a vitát, és éles kontrasztot rajzol az elemzői félelmek és a jegybanki megközelítés között.
Brüsszel rátámadt az árréscsökkentésre, napokkal a sorsdöntő EU-csúcs előtt, Magyarország ellenáll
Az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy törölje el az árrésstopot. Az NGM reagált: a kormány kész megvédeni az árréscsökkentést a brüsszeli eljárással szemben.
Meghosszabbított árrésstop
Gulyás Gergely miniszter még októberben jelentette be egy kormányinfón, hogy az eddigi szabályok szerint november 30-ig életben lévő árrésstopot a kormány február 28-ig meghosszabbítja. Elmondta azt is, hogy az intézkedésnek nemcsak az időtartamát hosszabbítják meg, de azt december 1-jétől további 14 élelmiszerre is kiterjesztik. Az élelmiszer-infláció megfékezését célzó javaslat a kiskereskedelmi láncok árrését korlátozta 10 százalékban számos alapvető élelmiszer esetében, majd azt később kiterjesztették háztartási cikkekre is.
Az árrésstop valóban képes volt a drágulás megfékezésére, elemzők szerint mintegy 1,5 százalékkal csökkenti az éves inflációt.
A kormány május végén döntött úgy, hogy augusztus 31-ig meghosszabbítják az árrésstopot, és augusztus 22-én érkezett a bejelentés, hogy ismét meghosszabbítják az intézkedést, november 30-ig. A mostani döntés értelmében azonban az intézkedés nem ér véget novemberben, hanem február 28-ig életben marad, ráadásul az eddiginél több terméket érint. December elsejétől az alábbi termékekkel bővül az árrésstop:
- a marha-fehérpecsenye,
- marhafelsál,
- sertésmájas, sertésmájkrém,
- félkemény sajt,
- sajtkrém, kenhető sajt,
- alma,
- körte,
- szilva,
- szőlő,
- fejes káposzta,
- paradicsom,
- vöröshagyma,
- zöldpaprika,
- bébiétel.
A Gazdasági Versenyhivatal augusztus végén közleményében jelezte, hogy nem tett és nem is tesz javaslatot az árréscsökkentés kivezetésére, mivel a versenyhatóság vizsgálataiból és az online Árfigyelő adataiból az látszik, hogy az árréscsökkentés segített a fogyasztóknak.
Ajánlott videók
