Nagyon rossz hír érkezett Németországból, ami a magyar gazdaságnak biztosan fájni fog
Ismét romlott a hangulat a német vállalatok körében – ez derül ki a müncheni székhelyű Ifo intézet legfrissebb, szerdán közölt felméréséből.
Német vállalatok: egyre borúsabban látják a jövőt
Az Ifo üzleti hangulatindex 9000 német vállalat vezető megkérdezésén alapul. Bár a Reuters hírügynökség által megkérdezett közgazdászok enyhe, 88,2 pontra való emelkedésre számítottak, helyette tovább esett, így decemberben 87,6 pont volt a novemberi 88,0 után.
A vállalatok hasonló szkepticizmussal tekintettek jelenlegi helyzetükre, mint korábban, ugyanakkor negatívabban ítélték meg kilátásaikat.
Az év optimizmus nélkül zárul
– állapította meg Clemens Fuest, az Ifo elnöke a Handelsblatt szerint. A feldolgozóiparban, a szolgáltatási szektorban és a kiskereskedelemben romlott az üzleti hangulat. A jelentés szerint az építőiparban továbbra is alacsony az index értéke. A jelenlegi utolsó negyedévben a német gazdaság valószínűleg legfeljebb minimálisan fog növekedni, de valószínűbb, hogy stagnálni fog – mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo gazdasági szakértője a Reutersnek.
Más szakértők is hasonló véleményeket fogalmaztak meg. „Németország gazdasági kilátásai továbbra is lesújtók az év végéhez közeledve” – mondta Jens-Oliver Niklasch, a Landesbank Baden-Württemberg munkatársa. Hozzátette, hogy az igazi csalódás a várakozások újbóli csökkenésében rejlik. A berlini jelzések valószínűleg fontos szerepet játszanak ebben. „A politikusok nem teljesítenek; egyes esetekben még a valóságtól elrugaszkodottan is cselekszenek. A korábbi gazdasági ciklusokban az ipar exportpiacokon elért sikere gyakran lendületet adott hasonló fázisokban” – magyarázta az elemző, aki szerint ez most biztosan nem így van.
Merz teljesítménye kiábrándító eddig
A német gazdaság számára az év úgy ért véget, ahogy elkezdődött: a kiábrándító Ifo-indexértékkel – írják kommentárjukban az ING Bank elemzői, akik kiemelik, hogy a német gazdaság érzelmi hullámvasúton mozgott idén, az optimizmustól a pesszimizmusig ingadozott, aminek a csúcspontja az volt, hogy a politikai döntéshozók – évekig tartó tagadás után – végre elismerték, hogy a jó idők korszaka valóban véget ért.
„Az új kormánykoalíciós megállapodás után az optimizmus visszatért Németországba, hogy aztán az év második felében a nemzeti depresszió újabb szakaszába lépjen a kreatív költségvetési elszámolással kapcsolatos kételyek és a strukturális reformok egyértelmű hiánya miatt. 2022 vége óta mindössze két negyedévben volt ténylegesen növekedés a gazdaságban” – állapítják meg,
Az ING Bank elemzői szerint ennek a szörnyű gazdasági teljesítménynek mégis van legalább egy jó oldala: úgy tűnik, hogy végül mindenki megértette végre, hogy Németország gazdasági problémáinak oka nem csupán szerencsétlen körülmények végzetes láncolata, hanem inkább az évekig tartó alulberuházások, a strukturális reformok hiánya és Kína exportcélpontból rendszerszintű riválissá válásának az eredménye.
Az amerikai vámok és az erősebb euróárfolyam csak súlyosbították a problémákat, de nem a kiváltó okok. Az új kormány döntése az infrastrukturális és védelmi beruházások fellendítéséről csak a kezdet. Bizonyos mértékig ezek a beruházások, az ipari energiaárak nemrég bejelentett támogatásával együtt, a versenyképesség helyreállításához szükséges minimumot jelentik. Többre van szükség. Legyen szó akár a jól ismert bürokráciacsökkentésről, az e-kormányzás bevezetéséről, a demográfiai változások pénzügyi terheinek kezeléséről és mérsékléséről vagy adócsökkentésekről, Friedrich Merz német kancellár és kormánya „teendőlistája” valószínűleg hosszabb, mint egy átlagos gyermek karácsonyi kívánságlistája – írták. Végezetül hozzáteszik, hogy a német gazdaság 2026-ra maga mögött hagyhatja a stagnálást.
A magyar gazdaságnak nagyon kellene a német kereslet
Magyar szempontból sem mindegy, hogy mi történik Németországban. A némethez hasonlóan a magyar gazdaság is exportorientált, ráadásul a hazai export 25 százaléka közvetlenül Németországba irányul. Tehát ha a német kereslet bezuhan, az a magyar ipari teljesítményre is rányomja a bélyegét. Ezt látjuk a hazai ipar két éve tartó vesszőfutásában, aminél csak a járműgyártás teljesítménye esett nagyobbat. Mivel az export GDP-aránya közel 90 százalékot ér el, így a magyar növekedést is behatárolja a német konjunktúra. A 3-4 százalék feletti növekedéshez mindenképpen kellene Németország magára találása, nélküle ugyanis hosszabb távon ekkora növekedés egyensúlyi mutatók romlása nélkül aligha képzelhető el.
