Szerbia brutális betárolást jelentett be, de már nem sokáig tud kitartani – külső irányítás alá kerülhet a NIS, itt a végső határidő

Szerbia napról napra közelebb kerül egy komoly üzemanyagválsághoz. Olajvállalata, a NIS ugyanis november 25-én kénytelen volt leállítani a finomítást a rá kivetett amerikai szankció miatt. A büntetőintézkedés oka, hogy a társaság többségi orosz ellenőrzés alatt áll. Bár Szerbia új olaj- és olajtermék-tárolókat kíván telepíteni, e munkája aligha tarthat lépést készletei fogyásával. Tartalékai mostanra a szükséges felére apadtak.

Még nem kellett a vésztartalékhoz nyúlni

A NIS 44,85 százalékát ellenőrző Gazpromnyefty azonban dolgozik a szerb piac ellátásának megoldásán, Orbán Viktor miniszterelnök pedig jelezte Magyarország segítő szándékát. A Forbes Serbia sorra vette, hogy milyen tartalékokra alapozhat Szerbia, ebben válaszaival segítségére volt a szerb Bányászati és Energiaügyi Minisztérium. (A Forbes érdeklődött más érintetteknél is, de nem kapott választ, vagy nem érdemit.)

A szerbiai szabályozás szerint (a nemzetközi előírásokkal azonosan) az ország tartalékainak

• a 90 napi átlagos nettó import,
• illetve a 61 napos átlagos napi fogyasztás

mennyisége közül a nagyobbat kell elérnie. December 1-jei állapot szerint az olaj- és olajtermék-tartalékok 44 napi nettó importnak feleltek meg. Még nem szabadították fel a kötelező készleteket. Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke azt közölte, hogy az ország benzin-, dízelolaj- és kerozinkészletei kitartanak január végéig.

Új törvény is született

November 3-án hatályba lépett a kötelező tartalékolásról szóló szerbiai törvény. Eszerint a kötelező olaj- és olajtermékkészleteket az állami árutartalék-raktárakban és az állami tárolókat használó vállalatok raktáraiban kell tartani. Ha ezek megtelnek, igénybe vehetők tárolási engedéllyel rendelkező vállalatok létesítményei is. Ilyen vállalatból 27 van, köztük a Mol Serbia. A tárolóhely biztosítható köz-magán partnerségen keresztül is.  

A készleteket bel- és külföldön is tárolják, de ezek helyét mint bizalmas adatokat a minisztérium nem közölte a Forbes Serbiával. Mindazonáltal a lap nyilvános adatokból összegyűjtötte, hogy az ország készletei

• a Transnafta,
• a NIS,
• a Mitan Oil
• és az Euro KB Rent

létesítményeiben találhatók. Szerbiának van két németországi olajraktára is. Múlt évi adatok alapján a legnagyobb tárolókapacitásokkal a fentieken túl a Mol Serbia, a Naftachem és a VML Energy rendelkezett.

Nincs elég tárolókapacitás

A folyamatban lévő és a tervezett tárolólétesítések a szerb energiafejlesztési stratégia, mivel a minisztérium válasza alapján nincs elég hely a szerbiai tárolókban a növekvő igények kielégítésére. Jelenleg hat, egyenként 20 ezer köbméteres tároló engedélyeztetése tart, a helyszín Smederovo. Bővítik a Banatski Dvorban (Törzsudvarnok) gáztárolót. (Bár ezt az 500 millió köbméteres létesítményt  a Világgazdaság korábbi cikkei szerint már évek óta bővítik, Szerbia pedig Magyarországon tároltatja a gázát.) A lap beszámol két, még 2016-ban kiadott olyan építési engedélyről is, amelyek birtokában egy-egy 5000 köbméteres olajterméktartály telepíthető.

Az energiafejlesztési stratégia szerint Szerbiának 2027-re rendelkeznie kell 90 napi nettó importnak vagy 61 napi belső fogyasztásnak megfelelő olaj és olajtermék tárolására alkalmas kapacitással. Terítéken van a külföldi tárolás is, opciós szerződésekkel. A 2026-ban megvalósítandó beruházások forrása a leggyorsabban a köz- és a magánpénzek párhuzamos felhasználásával teremthető elő. Vagy állami beruházásokra kerül sor, vagy olyanokra, amelyek köz- és magánpartnerségek formájában valósulnak meg. Összesen mintegy 1,2 milliárd euróra lehet szükség, a kiszemelt legnagyobb helyszínek pedig Pancsevo, Kovin, Szmderovo és Ledinci.

A Transnafta nagyobb gázolajraktárat szeretne

Vannak további tervek is. A Transnafta új tárolókat alakítana ki a Ledinciben lévő raktárán belül a 2024-es üzleti jelentése szerint. Ezekbe elsősorban európai dízelolaj-származékok kerülnének a kötelező tartalékolási előírásnak eleget téve. A projekt azonban – egy másikkal együtt – egyelőre áll, mert a társaság nem tudott megállapodni a Védelmi Minisztériummal.

Honnan érkezik a kötelező készlet?

Tavaly az Euro KB Rent kapott egy 1,4 milliárd dináros, később 2 milliárd dinárosra emelt megbízást Euro dízel szállítására és tárolására. 2022-ben az Euronova Energies volt körülbelül 5200 tonna Euro dízel, valamint a NIS 5300 tonna fűtőolaj szállítója. Az utóbbi megbízás értéke 566 millió dinárt tett ki. Ugyanabban az évben szintén a NIS-től érkezett 8200 tonna nyersolaj 771,5 millió dollárért. 2021-ben kizárólag a NIS-t írja eladóként a Forbes Serbia.

Szállít az orosz tulajdonos is – lépni kell végre a NIS ügyében

A Gazpromnyefty kijelentette, hogy a szerbiai piacot ellátja a szükséges mennyiségű kőolajtermékkel – erről már az orosz Oilcapital szzámolt be. Emlékeztet, hogy a pancsovai finomító november 25. óta tétlen, a horvátországi Janaf kőolajvezeték-üzemeltető pedig október 9-én állította le a szerbiai olajszállítást az amerikai szankciók miatt. Ugyanakkor szerinte a NIS-nek magának is van némi tartaléka, hiszen termel olajat. „A NIS vezetése a szerb kormánnyal együttműködve igyekszik minimalizálni a külső hatásokat és biztosítani a stabil termékellátást” – olvasható. A NIS működése folyamatos, beleértve a számláinak működését is a szerb hatóságok átfogó támogatásának köszönhetően. A Gazpromnyefty más, meg nem nevezett érdekeltekkel is dolgozik a helyzet gyors megoldásán. A vállalat jövőjéről állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóján is szó esett.

A NIS-ben a Gazprom további leányvállalatainak is van 11,3 százaléka, a szerb államnak pedig 29,87 százaléka. A Gazprom már közölte, hogy a 11,3 százalékát eladná. Belgrád nem kívánja államosítani a NIS-t. Egy készülő törvényjavaslat utat nyitna annak, hogy a vállalat külső irányítás alá kerüljön.