Búcsú a feketekőszéntől: bezár az utolsó csehországi mélybánya – több száz éves történelemre zárták rá az ajtót
Január végén örökre bezár a csehországi Stonava bányája, véget vetve több mint 250 évnyi feketekőszén-kitermelésnek. A cseh szénkitermelés, amely valaha Közép-Európa nehéziparát hajtotta, most az energiaátállás következtében végleg be lesz szüntetve.
Az utolsó csehországi feketekőszén-bánya, a Stonava közelében működő CSM bánya január végén végleg bezár, ezzel lezárul több mint két és fél évszázad történelme.
A kilométer mélyre ásott aknákból az utolsó tonnákat idén szállítják fel, miközben az alacsony világpiaci árak és Európa zöldátállása ellehetetleníti a korábban a régió legértékesebb nyersanyagát.
A bányát üzemeltető állami OKD már három éve készült a bezárásra, ám az orosz–ukrán háború kirobbanása 2022-ben rövid időre újra felforrósította az energiapiacokat, és haladékot adott a bánya működésének. Az utolsó munkanapokon a bányászok még egyszer beindítják az alagúti vasutat, fejlámpáik pislákolva világítják meg a acéltartókat, miközben a gépek a szénfalba vágnak.
„Szomorú, hogy vége van az aknának, kemény, de jó munka volt” – mondta Grzegorz Sobolewski lengyel bányász, aki fontolgatja, hogy a szomszédos Lengyelországban folytatja munkáját, ahol még nyitva vannak a tárók. „Hiányozni fog a munka, hiányozni fog a vágógép”, utalt a szénvágó gépre, amely a szénfal mentén haladva szeleteli a szenet.
OKD igazgatója, Roman Sikora szerint a bánya mélysége vált a legnagyobb gyengeséggé. „A globális szénárak alacsonyak, miközben a kitermelés költségei egyre nőnek a mélységgel” – magyarázta.
Évszázados múltja sem mentette meg a cseh szénipart
A bányászat az 1700-as évek végén kezdődött az Ostrava-medencében, és egykor a Habsburg Birodalom vidéki szegletéből ipari központot varázsolt. Befektetők, köztük a Rothschild család, vasútvonalakat, acélműveket és a kiegészítő infrastruktúrát finanszíroztak, vonzva tízezreket a régióba.
A kommunista nacionalizáció 1948 után új lendületet adott az iparnak. A 1980-as években több mint 100 ezer bányász dolgozott a medencében, az OKD évi 25 millió tonna szenet termelt. A változás 1989 után következett, amikor a kommunista nehézipar összeomlott, tárók zártak be és tízezrek veszítették el munkájukat.
A privatizált OKD egy évtizede csődbe ment, akkor az állam vette át a vállalatot a bezárás véglegesítésére.
2025 októberében már csak 1,1 millió tonna szén került kitermelésre, a dolgozói létszám 2300 főre csökkent, és további 1 550 alkalmazottat bocsátanak el a következő hónapokban.
Az Ostravai Műszaki Egyetem közgazdásza, Jan Belardi a Reutersnek elmondta: a 90-es és 2000-es évek voltak a legnehezebbek, amikor a régió a tömeges elbocsátásokkal és az új iparágak lassú megjelenésével küzdött.
Ma a munkanélküliség 6,6 százalék – még mindig az országos átlag felett, de messze a posztkommunista időszak szintjétől, részben az átképzési programok és az EU-csatlakozás utáni külföldi beruházások miatt.
A régió, a lengyel és szlovák határ közelsége miatt, jelentős külföldi befektetéseket vonzott, például a dél-koreai Hyundait
– tette hozzá Belardi.
A bányászat környezeti örökséget is hagy maga után, például szennyezett tavakat, talajbeszakadásokat és felszíni létesítményeket. A régió az EU Igazságos Átmenet Alapjától 19 milliárd koronát kap a szénhez kötődő térségek átformálására.
A bányászatnak van még jövője Európában
Ezzel szemben Lengyelországban a feketekőszén-bányászat még 70 ezer embert foglalkoztat, és a szakszervezetek 2049-ig ígérik a működés folytatását. Nyugat-Csehországban a lignitbányászat felszíni kitermelése várhatóan még évekig folytatódik.
Az OKD a jövőt a felszínen igyekszik alakítani. A vállalat tervei között szerepel a szénkereskedelem folytatása, akkumulátorpark, adatközpont és egy kis metánnal működő erőmű létrehozása a régi tárókból felszivárgó gáz felhasználásával. „Eléggé grandiózus terveink vannak az OKD jövőjére” – mondta Sikora.
A csehországi szénbányászat ezzel lezárta történelmi fejezetét, és az ipari régió lassan a múlt századi emlékek és új gazdasági lehetőségek kereszteződésévé válik.
A szénbányászat bedarálja a németországi Mühlrosét – megsemmisítik a tradicionális falut
A Németország keleti részén lévő település a 13. század óta túlélt járványokat, tűzvészt, háborúkat, kommunizmust, azonban a 21. századi szénkitermelés letolja a térképről.
