Trump feltette a kezét, meghajolt Kína előtt: mégsem meri megvámolni a ritkaföldfémeket – a világ legnagyobb cége viszont nem úszta meg
Donald Trump amerikai elnök szerdán éjjel 25 százalékos importvámot rendelt el bizonyos nagy teljesítményű mesterségesintelligencia-csipekre, köztük az Nvidia H200 és az AMD MI325X típusokra, nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva. Az intézkedés célja az amerikai félvezetőgyártás ösztönzése és a külföldi – elsősorban tajvani – függőség csökkentése.
A Fehér Ház által közzétett elnöki rendelet egy kilenc hónapos vizsgálatot követ, amely a kereskedelembővítési törvény (Trade Expansion Act) 232. szakasza alapján zajlott. A vám a meghatározott teljesítményküszöböt elérő csúcskategóriás félvezetőkre és az azokat tartalmazó eszközökre vonatkozik. A dokumentum szerint az Amerikai Egyesült Államok jelenleg a számára szükséges csipek mindössze alig 10 százalékát gyártja belföldön, ami jelentős gazdasági és nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A Fehér Ház tájékoztatója hangsúlyozza, hogy a vámok szűk körre korlátozódnak: nem vonatkoznak az amerikai adatközpontok számára importált csipekre, a startupokra, a nem adatközponti fogyasztói és polgári ipari felhasználásra, valamint az amerikai közszféra beszerzéseire. A rendelet széles mérlegelési jogkört ad a kereskedelmi miniszternek további mentességek megadására.
A mostani döntés illeszkedik a Trump-adminisztráció szélesebb vámoffenzívájába, amelynek célja az amerikai gyártás erősítése. Bár az olyan amerikai vállalatok, mint az Nvidia, az AMD és az Intel tervezik a világ élvonalába tartozó csipeket, a gyártás túlnyomó része továbbra is külföldön, elsősorban a tajvani TSMC-nél zajlik.
A bejelentést követően az érintett gyártók részvényei enyhén gyengültek a tőzsdezárás utáni tőzsdén kívüli kereskedésben. Az AMD a Reuters hírügynökséggel közölte, hogy mindig az érvényes törvények alapján jár el, míg az Nvidia nem reagált azonnal a megkeresésre.
A GetChip brit technológia hírportál legfrissebb összesítése szerint az Nvidia a világelső a csipgyártók között. Piaci kapitalizációja 4390 milliárd dollár, éves bevétele 148,51 milliárd dollár, profitja pedig 104,12 milliárd dollár.
Van, akinek eddig még megkegyelmezett Donald Trump
Az amerikai elnök szerdán azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok egyelőre eláll a kritikus nyersanyagokra – így a ritkaföldfémekre és a lítiumra – kivetendő vámoktól, helyette tárgyalásokkal kívánja biztosítani az ellátást nemzetközi partnereitől. A döntés a nemzetbiztonsági kockázatok csökkentését célozza, miközben elhalasztja a gazdaságot tovább terhelő vámintézkedéseket.
Donald Trump utasította Jamieson Greer kereskedelmi főképviselőt és Howard Lutnick kereskedelmi minisztert, hogy kezdjenek tárgyalásokat szövetséges és hasonlóan gondolkodó országokkal az import feltételeinek módosításáról. A cél, hogy a behozatal ne veszélyeztesse az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonságát, és a megállapodásokban szerepeljenek árpadlók (minimumárak) a kritikus nyersanyagokra. Trump jelezte, hogy hat hónapon belül eredményt vár; kudarc esetén minimumimportárakat vagy más lépéseket is mérlegel.
Az elnök mostani bejelentése a kereskedelmi minisztérium ajánlását követi. Lutnick jelentése szerint az USA túlzottan függ külföldi forrásoktól, hiányzik a biztonságos ellátási lánc, és fenntarthatatlan árvolatilitás jellemzi a piacot, ami nemzetbiztonsági sebezhetőséget teremt. Az elnöki rendelet hangsúlyozza, hogy az önmagában nem elég, ha a kitermelés belföldi, amennyiben a feldolgozás továbbra is külföldtől függ.
Kína dominanciáját csökkentené Amerika
A Fehér Ház közvetlenül nem nevezte meg Pekinget, de az intézkedés hátterében Kína feldolgozási dominanciája áll: az ország a ritkaföldfémek bányászatának mintegy 70, finomításának pedig közel 90 százalékát ellenőrzi világszerte, és ezt egyre inkább gazdasági-diplomáciai befolyásként használja. A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a csúcstechnológiák és fegyverrendszerek gyártásában.
A G7 pénzügyminisztereinek washingtoni egyeztetésén már felmerült a javaslat. Hétfőn Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter olyan országok képviselőivel tárgyalt az ellátási láncok biztosításáról és diverzifikálásáról, mint Ausztrália, India, Mexikó és Dél-Korea.
A döntés egyben elodázza a vámokról szóló határozatot egy érzékeny időszakban, amikor az amerikai Legfelsőbb Bíróság vizsgálja Trump vámintézkedéseinek jogszerűségét. Elemzők szerint ugyanakkor a lépés feszültséget okozhat a hazai bányászati ágazatban, mivel nyíltan elismeri az USA önellátási hiányát a kritikus ásványok terén.
