Patthelyzet: engedmények nélkül nincs megállapodás, szigorítással konfliktus jön: csapdában a Mercosur-egyezmény

Az Európai Parlament múlt heti döntése a bírósági normakontrollról komplex helyzetet teremtett – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Kiemelte, hogy az eljárás akár másfél-két évre is megakaszthatja a Mercosur-megállapodás hatályba lépését, ugyanakkor az elindulása az Európai Bizottság számára nem jár semmilyen kötelezettséggel, attól függetlenül megkezdheti az implementálását.

Ez viszont erőteljesen aláásná az EU-s intézményi rendszer működését, és kérdéses, hogy milyen politikai reakciót váltana ki az Európai Parlamentből, amelynek célja évek óta a saját hatáskörének és érdekérvényesítésének növelése – mondta az elemző. A parlament döntésének háttérbe szorítása így jelentős politikai feszültségeket szülhet, amelyek következményeivel a bizottságnak hosszú távon kell számolnia.

Sikeres volt Trump agresszív érdekérvényesítő politikája

Az Európai Bizottság kapcsán jól látható stratégia, hogy a szabadkereskedelmi egyezményekkel a Donald Trump által képviselt kereskedelempolitikára igyekeznek választ adni, egy alternatív lehetőséget mutatni a piacok számára, mivel az eddigi események inkább az amerikai vámpolitika sikerét és létjogosultságát jelzik. Molnár Dániel kiemelte, hogy 

• az USA gazdasága az elmúlt időszakban a várakozások felett nőtt, miközben 
• a vámoktól várt inflációs hatások sem jelentek meg, és 
• a főbb kereskedelmi partnerekkel sikerült egyértelműen kedvező megállapodást kötni, ideértve az EU-t is. 

Ezzel párhuzamosan eddig az amerikai vámok és az adott esetben történő emelésükkel való fenyegetés diplomáciailag is sikeresnek bizonyult az érdekérvényesítés során.

Kiakadhatnak a Mercosur-országok

A gazdatüntetések is nehezítik az Európai Bizottság helyzetét. Erre reagálva hozott létre az Európai Bizottság egy munkacsoportot az élelmiszer- és takarmányimport ellenőrzésére, annak érdekében, hogy erősítsék az uniós szabványok betartatását. Egy szigorúbb ellenőrzés választ adna a gazdák egyik legfontosabb követelésére, vagyis arra, hogy a Mercosur-országokban meglévő lazább előírások

• alacsonyabb árakat
• és így versenyelőnyt

biztosítanak a helyi gazdáknak, ami a megállapodás nyomán Európában piactorzító hatással járna. Erősen kérdéses ugyanakkor a Mercosur-országok reakciója a szigorításra, amely számukra jókora hátrányt eredményezne, miközben ők is piacnyitást vállaltak az egyezmény keretében. Jelentős egyensúlyozásra lehet szükség a bizottság részéről az érdekek összeegyeztetése során, nem véletlen, hogy negyed évszázad alatt sem sikerült tető alá hozni a megállapodást, nem is volt várható, hogy a bizottság képes lesz rövid idő alatt átvágni a gordiuszi csomót.

A Mercosur-egyezmény várható gazdasági hatása tehát változatlanul attól függ, mikor és milyen formában kerül implementálásra – hívta fel a figyelmet az elemző. Az európai és a hazai mezőgazdaság védelme, az élelmiszer-biztonság biztosítása érdekében fontos, hogy a gazdák továbbra is fellépjenek érdekeik érvényesítése érdekében, mivel ez tartós politikai nyomást helyezhet az uniós intézményi rendszerre, amelynek így foglalkoznia kell a kérdéssel, az érintett európai szereplők érdekével, és nem áldozhatja azt fel a geopolitikai célok oltárán.