BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába

Az ENSZ legújabb tanulmánya kimondta, hogy a világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába. A bolygó lakosságának mintegy hetvenöt százaléka ma már vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban él.

A víz rendelkezésre állása nem pusztán egyéni szinten, az élet megmaradása miatt alapvető fontosságú, hanem bonyolult, az egész világ működését befolyásoló összefüggésrendszerekben nélkülözhetetlen fontosságú elem. Hiányának, szűkösségének következményei már most láthatók: a növekvő vízigény, a természeti környezet állapotának romlása és a vízkészletek nem megfelelő kezelése jelenleg is a világ számos pontján okoz vízválságot.

A bolygó lakosságának mintegy 75 százaléka ma már vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban él. León, Guanajuato, Mexikó Fotó: Shutterstock
A bolygó lakosságának mintegy 75 százaléka ma már vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban él. León, Guanajuato, Mexikó / Fotó: Shutterstock

A világ száz legnagyobb városának fele jelentős vízhiányban szenvedő területeken található

A vízhiány azt jelenti, hogy a közüzemi vízellátás és az ipar vízfogyasztása meghaladja a rendelkezésre álló készleteket. Jelenleg a kritikus vízhiánnyal küszködő városok többsége Ázsiában, különösen Észak-Indiában és Pakisztánban koncentrálódik. Iránt, amely a globális felmelegedés egyik legnagyobb áldozata, a jelentős vízhiány már súlyos kihívás elé állítja. A fővárosban, Teheránban például vészesen közeledik a nap, amikor egyszerűen nem lesz víz a polgárok számára. Tavaly az ország elnöke, Maszúd Peszeskján úgy fogalmazott, hogy ha az immár hat éve tartó aszály tovább folytatódik, elképzelhető, hogy a várost ki kell üríteni. De az afrikai Fokváros és az indiai Csennai is küzd az aggasztó vízhiánnyal.

Az ENSZ egy friss jelentésében már egyenesen úgy fogalmazott, hogy a világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába. A vízkészletek túlhasználata és szennyezése pedig emberek milliárdjainak életét veszélyezteti, és akár rendszerszintű összeomláshoz is vezethet. Az erdőirtás, a szennyezés, a talajromlás és a krónikus talajvíz-kimerülés évtizedeinek hatásait tovább súlyosbítja a globális felmelegedés, melyek így együtt „visszafordíthatatlan károkat” okoztak a bolygó vízellátásában és regenerálódóképességében. Az ENSZ-tanulmány emellett arra is rámutatott, hogy a vízcsőd egyre inkább a kényszerű elvándorlás és a konfliktusok egyik fő mozgatórugójává válik. A vízhez kapcsolódó konfliktusok száma 2010 és 2024 között nagyjából 20-ról több mint 400-ra nőtt – írja a Qubit.

Az ENSZ ezért átfogó szemléletváltást sürget a vízgazdálkodásban. A kormányokat pedig arra ösztönzi, hogy ezentúl keményebben lépjenek fel a szennyezéssel és a vizes élőhelyek károsításával szemben.

További részletek az Origo oldalán olvashatók.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.