BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába

Az ENSZ legújabb tanulmánya kimondta, hogy a világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába. A bolygó lakosságának mintegy hetvenöt százaléka ma már vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban él.

A víz rendelkezésre állása nem pusztán egyéni szinten, az élet megmaradása miatt alapvető fontosságú, hanem bonyolult, az egész világ működését befolyásoló összefüggésrendszerekben nélkülözhetetlen fontosságú elem. Hiányának, szűkösségének következményei már most láthatók: a növekvő vízigény, a természeti környezet állapotának romlása és a vízkészletek nem megfelelő kezelése jelenleg is a világ számos pontján okoz vízválságot.

A bolygó lakosságának mintegy 75 százaléka ma már vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban él. León, Guanajuato, Mexikó Fotó: Shutterstock
A bolygó lakosságának mintegy 75 százaléka ma már vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban él. León, Guanajuato, Mexikó / Fotó: Shutterstock

A világ száz legnagyobb városának fele jelentős vízhiányban szenvedő területeken található

A vízhiány azt jelenti, hogy a közüzemi vízellátás és az ipar vízfogyasztása meghaladja a rendelkezésre álló készleteket. Jelenleg a kritikus vízhiánnyal küszködő városok többsége Ázsiában, különösen Észak-Indiában és Pakisztánban koncentrálódik. Iránt, amely a globális felmelegedés egyik legnagyobb áldozata, a jelentős vízhiány már súlyos kihívás elé állítja. A fővárosban, Teheránban például vészesen közeledik a nap, amikor egyszerűen nem lesz víz a polgárok számára. Tavaly az ország elnöke, Maszúd Peszeskján úgy fogalmazott, hogy ha az immár hat éve tartó aszály tovább folytatódik, elképzelhető, hogy a várost ki kell üríteni. De az afrikai Fokváros és az indiai Csennai is küzd az aggasztó vízhiánnyal.

Az ENSZ egy friss jelentésében már egyenesen úgy fogalmazott, hogy a világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába. A vízkészletek túlhasználata és szennyezése pedig emberek milliárdjainak életét veszélyezteti, és akár rendszerszintű összeomláshoz is vezethet. Az erdőirtás, a szennyezés, a talajromlás és a krónikus talajvíz-kimerülés évtizedeinek hatásait tovább súlyosbítja a globális felmelegedés, melyek így együtt „visszafordíthatatlan károkat” okoztak a bolygó vízellátásában és regenerálódóképességében. Az ENSZ-tanulmány emellett arra is rámutatott, hogy a vízcsőd egyre inkább a kényszerű elvándorlás és a konfliktusok egyik fő mozgatórugójává válik. A vízhez kapcsolódó konfliktusok száma 2010 és 2024 között nagyjából 20-ról több mint 400-ra nőtt – írja a Qubit.

Az ENSZ ezért átfogó szemléletváltást sürget a vízgazdálkodásban. A kormányokat pedig arra ösztönzi, hogy ezentúl keményebben lépjenek fel a szennyezéssel és a vizes élőhelyek károsításával szemben.

További részletek az Origo oldalán olvashatók.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.