Olimpiai arany helyett aranykártya: így csábítja a szupergazdagokat Olaszország a téli játékokkal

A Milánó–Cortina 2026 nem a klasszikus „városmegújító” olimpiai modell szerint épül fel – számol be cikkében a The Economist. Mint írják, a hangsúly nem az elmaradott térségek felzárkóztatásán, hanem a már eleve gazdag, elit célpontok nemzetközi újrapozicionálásán van.

Milánó ma is Európa egyik pénzügyi és divatközpontja, Cortina d’Ampezzo pedig régóta a luxusturizmus egyik alpesi fellegvára. Az olimpia ebben a kontextusban globális marketingeseményként szolgál: egy olyan kirakatként, amely a világ leggazdagabb rétegeinek mutatja meg Olaszországot mint

• befektetési,
• életviteli
• és státuszszimbólum-helyszínt.

Adópolitika, vagyonimport és városi átalakulás

A The Economist felidézi, hogy Olaszország már évekkel az olimpiai döntés előtt tudatosan megkezdte a vagyonos külföldiek bevonzását. Ennek egyik kulcseleme a 2017-ben bevezetett, fix összegű adózás volt a külföldről származó jövedelmekre, amely különösen vonzóvá tette az országot a nagy vagyonnal rendelkező új lakosok számára. Ennek hatásai Milánóban már jól láthatók: szaporodnak

• a drága ingatlanfejlesztések,
• az exkluzív szolgáltatások,
• a magániskolák
• és a zárt privát klubok,

miközben a városi élet egyre inkább az elit igényeihez igazodik. Az olimpia ezt a folyamatot gyorsíthatja fel, hiszen tovább növeli a nemzetközi figyelmet és a presztízsértéket.

Az olimpia mint befektetési üzenet

A cikk egyik kulcsállítása szerint a 2026-os téli játékok nem elsősorban sportgazdasági megtérülésben gondolkodnak, hanem hosszabb távú reputációs és vagyoni hozamban. Az olimpiát Olaszország olyan „belépőkártyának” tekinti, amely megerősíti helyét a globális luxus- és befektetési térképen. A lap megfogalmazása szerint Milánó ebben az értelemben nemcsak olimpiai érmekre, hanem „aranyra” is hajt:

• tőkére,
• vagyonra
• és a világ leggazdagabb döntéshozóinak figyelmére.

Sok milliárd eurót hozhat az olimpia

A sportgazdasági hatásokat mérő legfrissebb prognózisok szerint az egy hónap múlva, február 6-án rajtoló téli olimpia akár 5,3 milliárd eurós nettó gazdasági haszonnal járhat Olaszország számára, beleértve 1,1 milliárd euró közvetlen, eseményhez kapcsolódó költést, 1,2 milliárd euró további turisztikai bevételt a versenyeket követő 12–18 hónapban, valamint 3 milliárd euró hosszú távú értéket a fejlesztett infrastruktúra és sportlétesítmények révén. A tanulmány szerint a rendező ország körülbelül 2,5 millió látogatót és mintegy 3 milliárd nézőt érhet el a globális közvetítések révén, ami jelentős nemzetközi láthatóságot és potenciális befektetői érdeklődést generálhat.