Az „aranyszabály" sem érdekli Brüsszelt – hét másik taglejölt is jön az EU-ba az ukránokkal?
Az Európai Unió (EU) bővítési politikájának egyik leggyakrabban hangoztatott alapelve az „érdemalapú” csatlakozás: egyetlen jelölt ország sem válhat taggá addig, amíg teljes mértékben nem igazodik az uniós joganyaghoz és a demokratikus normákhoz. Ez az elv hosszú ideje megkérdőjelezhetetlennek számít Brüsszelben.
Ukrajna esetében kivételes helyzet állhat elő
Volodimir Zelenszkij elnök az Egyesült Államok közvetítésével zajló béketárgyalásokon határozott időpontot sürget Ukrajna EU-csatlakozására. Ez az igény komoly belső vitát indított el az EU végrehajtó hatalmán belül, mivel a jelenlegi szabályrendszer alapján a gyors tagság gyakorlatilag kizárt.
Zelenszkij szerdán, újságíróknak küldött WhatsApp-üzenetében úgy fogalmazott: Ukrajna
mindent megtesz annak érdekében, hogy technikailag felkészüljön az EU-csatlakozásra 2027-re.
Hozzátette, biztos benne, hogy amennyiben a békemegállapodás nem tartalmaz konkrét dátumot, Oroszország „mindent meg fog tenni Ukrajna csatlakozásának megakadályozására”.
Az uniós vezetők nyíltan elismerik, hogy a 2027-es határidő a jelenlegi szabályok szerint nem reális – derült ki az Euronews cikkéből. Friedrich Merz egyenesen „kizártnak” nevezte az időpontot. Több diplomata szerint ugyanakkor politikailag nehezen lenne védhető egy olyan dátum elutasítása, amelyet egy, az Egyesült Államok közvetítésével létrejövő béke- vagy kereskedelmi megállapodás rögzít.
Ennek feloldására az EU végrehajtó hatalma – az Európai Bizottság – jelenleg aktívan dolgozik azon, miként lehetne átalakítani a bővítési folyamatot, és hogyan lehetne jogilag és politikailag is megnyitni az utat Ukrajna gyorsabb integrációja előtt. Erről az Euronews megkeresésére több, az ügyet közvetlenül ismerő uniós tisztviselő és diplomata is beszámolt.
Péntek reggel Tallinnban Marta Kos, az EU bővítési biztosa úgy fogalmazott: egyre nagyobb feszültség van az érdemeken alapuló csatlakozáshoz szükséges idő és a külső szereplők által a jelölt országokra gyakorolt politikai nyomás között. Szerinte a jelenlegi bővítési modell „egyre kevésbé alkalmas” arra, hogy megfeleljen a mai geopolitikai realitásoknak. Kos ugyanakkor hangsúlyozta:
bármilyen új „modell” is szülessen, az alapelv változatlan marad. A teljes jogú tagság kizárólag a teljes körű reformok lezárása után lehetséges.
Fordított csatlakozás az Európai Unióban?
Az egyik vizsgált elképzelés szerint az egész folyamat logikáját megfordítanák. Ukrajna
és akár további hét tagjelölt ország
formálisan EU-taggá vagy társult taggá válhatna, miközben a teljes hozzáférést az uniós költségvetéshez és az egységes piachoz csak a szükséges
- gazdasági,
- jogi
- és társadalmi
reformok befejezése után kapná meg. A jelenlegi jelöltek különböző szakaszban járnak, Montenegró és Albánia számít a legelőrehaladottabbnak. Egy ilyen rendszer gyakorlatilag egy többszintű Európai Uniót hozna létre, amely élesen eltérne a mostani, egységes struktúrától.
Nem világos ugyanakkor, hogy a gyorsított integráció milyen jogi keretek között valósulhatna meg. Egy új tag felvételéhez továbbra is mind a 27 tagállam parlamentjének ratifikálnia kellene a csatlakozási szerződést, ami komoly politikai akadály.
A legnagyobb ellenállás Magyarország részéről érkezik. A jelenlegi szabályok szerint minden lépéshez egyhangúság szükséges, így Budapest önmagában is képes blokkolni Ukrajna előrehaladását. Orbán Viktor csütörtökön kijelentette:
Ukrajna 2027-es csatlakozása „nem vita tárgya”, és hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kíván finanszírozni vagy legitimálni olyan lépéseket, amelyek saját biztonságát veszélyeztetik.
A vita párhuzamosan zajlik az EU működésének szélesebb körű újragondolásával. A vezetők egyre nyitottabbak arra, hogy ne minden kérdésben mind a 27 tagállam együtt haladjon, hanem kisebb országcsoportok mélyebb integrációt valósítsanak meg. Ezt a modellt Bart de Wever nemrég „európai hagymaként” írta le: egy magból és több külső rétegből álló unióként.
Reformok előrehozása és szigorúbb biztosítékok
Az uniós tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a működő demokrácia, a független igazságszolgáltatás és a korrupció elleni fellépés nem képezheti alku tárgyát. A Bizottság ezért egy tízpontos tervet dolgozott ki az ukrán reformok felgyorsítására, annak ellenére, hogy a hivatalos tárgyalásokat Magyarország vétója jelenleg blokkolja.
A folyamatot „előrehozásnak” nevezik: a cél az, hogy mire a politikai akadályok elhárulnak, Ukrajna már a legtöbb technikai feltételt teljesítse. A terv külön hangsúlyt fektet a korrupció elleni küzdelemre, miután Kijev korábban egy olyan jogszabályt terjesztett elő – majd vont vissza –, amely aláásta volna két korrupcióellenes szerv függetlenségét.
A bővítési szabályok átalakítása lehetőséget adhat arra is, hogy az EU erősebb biztosítékokat építsen be a jövőbeni csatlakozási szerződésekbe – írta a cikk. Kos szerint ezek afféle „biztosítási kötvényként” működnének
ha az új tagok betartják a szabályokat, gyakorlatilag észrevétlenek maradnak, ám jogállamisági visszalépés esetén gyorsabban és hatékonyabban lehetne fellépni.
Jelenleg az EU-Szerződés 7. cikke ad lehetőséget egy tagállam jogainak felfüggesztésére, ám ez az eljárás hosszadalmas és politikailag rendkívül érzékeny. A most körvonalazódó reformok célja éppen az, hogy a jövőben az unió gyorsabban és kevesebb politikai kockázattal tudja megvédeni saját alapelveit.
