Egyszer már legyőzték Amerikát – új támadásra áll készen a százmilliós ország: hajmeresztő déjà vu
Több mint fél évszázada zárult le a vietnámi háború, és most kiderült: a fejekben még mindig nincsen vége. Önmagában megérne egy misét, miért most szivárog ki, a Donald Trump-adminisztráció idején egy korábbi vietnámi terv egy második amerikai invázió kivédéséről. Még érdekesebb maga az, hogy elkészült egy ilyen terv. Amiből kirajzolódik: a szomszédos óriás Kínától a százmilliós ország csak tart, az Egyesült Államoktól azonban még mindig fél. Az első a legnagyobb kereskedelmi partnere, a második a legnagyobb exportpiaca.
Miképp folytatódik a 20. század a 21.-ikben, kiváló illusztráció volt hozzá 2024 augusztusában a vietnámi védelmi minisztériumban A második USA-invázió terve címmel.
Ha első látásra nem is világos, Európa, sőt közelebbi régiónk számára is szolgál komoly tanulsággal a történelmi deja vu – bemutatjuk ezt is.
Kezdésül két fontos háttér-információ:
1. A tervhez és más dokumentumokhoz a The 88 Projekt nevű, a vietnámi emberi jogokat védő civil szervezet jutott hozzá, amelyről nem tudtuk kideríteni, a Trumpék által feleslegesnek, netán ellenségesnek tartott demokrata párti kacsokhoz tartozik, vagy valóban pártfüggetlen jogvédő NGO.
2. A dokumentum nem Donald Trump második elnökségének első évében, azaz tavaly készült, amikor vietnámot másokhoz hasonlóan hatalmas vámokkal fenyegette meg Trump, de aztán sikerült kiegyezni. Hanem 2024-ben, a demokrata Joe Biden adminisztrációjának idején, amikor az USA (formálisan nem, de ténylegesen igen) hadban állt az oroszok ellen az oroszok ellen fordított Ukrajnában.
Vietnámi háború 2.0? Ukrajna esetéből tanultak: egy kis színes forradalom nem okozna örömöt
Miért jut eszébe a vietnámiaknak 50 évvel az 1975-ös békekötés után egy amerikai invázió, és mi köze mindehhez Ukrajnának? Az AP jelentése magyarázza el a hátteret:
A dokumentum nemcsak Hanoi kettős arcát mutatja meg az Egyesült Államok felé, hanem megerősíti azt a mélyen gyökerező félelmet is, hogy külső erők egy úgynevezett „színes forradalom” révén lázadást szítanak a kommunista vezetés ellen – hasonlóan a 2004-es ukrajnai narancsos forradalomhoz vagy az 1986-os Fülöp-szigeteki sárga forradalomhoz.
A The 88 Project elemzésében idézett egyéb belső dokumentumok szintén az USA vietnámi szándékaival kapcsolatos hasonló aggodalmakra utalnak.
A kormányzaton belül és a különböző minisztériumok között is konszenzus van erről
– idézi az amerikai hírügynökség Ben Swantont, a The 88 Project társigazgatóját a jelentés szerzője, aki szerint bizonyosan nem évfordulós ünnepi műsor készült, vagy partizánakció. „Ez nem valamiféle marginális vagy paranoid elem a párton vagy a kormányon belül.”
Miről szólt a Biden elnök idején készült terv?
A terv arról szólt – idézi az AP –, hogy „az Egyesült Államok és szövetségesei készek nem hagyományos hadviselési formákat és katonai beavatkozásokat alkalmazni, sőt akár nagyszabású inváziókat is végrehajtani olyan országok és területek ellen, amelyek »kikerülnek a befolyási övezetükből«”.
Miközben megjegyzik, hogy „jelenleg csekély a Vietnám elleni háború kockázata”, a vietnámi tervezők azt írják:
Az Egyesült Államok harcias természete miatt ébernek kell lennünk, hogy megakadályozzuk az Egyesült Államokat és szövetségeseit abban, hogy »ürügyet teremtsenek« országunk elleni invázió megindítására.
A vietnámi katonai elemzők felvázolják azt a folyamatot, amely szerintük három amerikai kormányzat – Barack Obamától Donald Trump első elnöki ciklusán át Joe Biden elnökségéig – során bontakozott ki, amelynek keretében Washington egyre inkább katonai és egyéb kapcsolatokat épít ázsiai országokkal annak érdekében, hogy „frontot alakítson ki Kína ellen”.
A civil szervezet férfiasan bevallja, hogy a megszerzett dokumentum szövegét nem tudták megerősíttetni, de a létezését igen. A következőt idézik többek közt a papírból:
Az Egyesült Államok és szövetségesei a haditengerészetük fölényes erejét kihasználva teljes mértékben kiaknázhatják Vietnám kiterjedt tengereinek és hosszú partvidékének földrajzi és természeti adottságait, hogy katonai műveleteket hajtsanak végre országunk ellen.
Mi változott azóta, és mi nem?
Az elemzés egy évvel azután készült, hogy vietnám – a világ egyik legnagyobb ütemben növekvő gazdasága – a lehetséges legmagasabb szintre emelte kapcsolatait a Biden vezette USA-val, és egy évvel azelőtt, hogy kereskedelmi megegyezésre jutott a vámháborúzó Trump-adminisztrációval. A vietnámi gazdaság 8,5 százalékkal nőtt a múlt év negyedik negyedében, miközben Kína csak 4,5 százalékkal.
Elkészültének idején lett a Vietnámot vezénylő kommunista párt főtitkára To Lam, aki a párt Központi Katonai Bizottsága vezetését is a kezébe vette, és évtizedek óta az ország legnagyobb hatalmú vezetője.
Már az ő vezetése alatt történt, hogy Trump családi vállalkozása megkezdte egy 1,5 milliárd dolláros, Trump márkanevű golfüdülő- és luxusingatlan-projekt építését Hüng Jen tartományban, és ő volt az, aki szinte azonnal elfogadta Trump meghívását a Béketanácsba való belépésre, szokatlanul gyors döntéssel, hiszen Vietnámban a jelentős külpolitikai lépéseket általában nagy körültekintéssel, Peking várható reakcióját szem előtt tartva mérlegelik.
Mindebből nem úgy tűnik, mintha a most kiszivárgott dokumentum legalábbis bizonyos részei a Trump-adminisztrációnak is szólnának, de a vietnámi vezetés gondolkodásáról – a prosperitási politikába vegyülő félelemről – sokat elárul az NGO idézte szöveg, ha hiteles.
A vietnámi katonai tervezők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok az emberi jogok és a demokrácia előmozdításának álcája alatt aktívan rendszerváltásra törekszik.
Washington Vietnámot partnernek és indiai–csendes-óceáni stratégiájának fontos láncszemének tekinti, valamint szövetségesnek abban a tervében, hogy a Keleti-tenger felől bekerítse és feltartóztassa Kínát – idézik.
„Ugyanakkor az Egyesült Államok a Vietnámmal folytatott együttműködés elmélyítését arra kívánja felhasználni, hogy terjessze és ráerőltesse saját értékeit a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az etnikai kérdések és a vallás terén, ezáltal fokozatosan megváltoztatva országunk szocialista rendszerét” – így a dokumentum. Így, amikor az Egyesült Államok nem tudja elérni céljait, kihasználhatja ezeket a kérdéseket, diplomáciai és gazdasági trükkökkel élhet, s mindenekelőtt akár inváziót indíthat vagy katonailag beavatkozhat Vietnámban.
Hanoi Washingtonra egzisztenciális fenyegetésként tekint, és semmi szándéka nincs csatlakozni annak Kína-ellenes szövetségéhez – szögezik le.
A csúcstechnológiáig ért a közép-európányi állam – ez már nem az olcsó ruha és a pho leves
A Viettel szerint Vietnám a félvezetőgyártás hat fő szakaszából ötben részt vett, de az ország nem hajtotta végre a legbonyolultabb és legfontosabb lépést, a gyártást. Ennek orvoslására Hanoiban elkezdték építeni a félvezetőgyártáshoz szorosan kötődő első csipgyárat, amely 2027 végéig meg is kezdi a próbaüzemet.
