Őrület, mi készül a ferihegyi repülőtéren, a csúcsminiszter jelentette be: rá se lehet majd ismerni a Budapest Airportra – a legnagyobbak közé emelkedik Európában
Ismét történelmi csúcsra ért a magyar turizmus: rekordvendégszám, növekvő bevételek és látványos repülőtéri forgalom jellemezte az elmúlt évet. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint mindez a célzott kormányzati intézkedések és az ágazat stratégiai szerepének egyértelmű bizonyítéka.
Ismét történelmet írt a magyar turizmus – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a turizmus.com magazinnak adott interjújában. Az ágazat 2025-ben új csúcsot döntött, miközben tovább erősítette szerepét a magyar gazdaságban.
A miniszter szerint a turizmus tavaly a GDP több mint 14 százalékát adta, ezzel az egyik legfontosabb gazdasági húzóerővé vált.
A rekordok sora már 2024-ben elkezdődött, amikor 18,2 millió turista érkezett Magyarországra. A lendület azonban nem tört meg: 2025-ben már 11 hónap alatt sikerült elérni a két évvel korábbi teljes éves csúcsot. A vendégforgalom január és december között 8 százalékkal haladta meg a korábbi rekordévet, miközben a bevételek is jelentősen nőttek. A szálláshelyek bruttó árbevétele 12, a vendéglátóhelyeké pedig 9 százalékkal múlta felül az eddigi csúcsot.
Nagy Márton kiemelte: a turizmus sikere nem csupán statisztika, hanem mintegy 400 ezer család megélhetésének záloga. Az ágazat a magyar vidék egyik legfontosabb foglalkoztatója, hatása pedig más szektorokra is tovagyűrűzik, erősítve a helyi gazdaságokat.
A Budapest Airport is hajtotta a magyar turizmust
A növekedés egyik kulcsa a légi közlekedés bővülése. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben 17,6 millió volt, 2025-ben azonban már december elejére elérte a 19 milliót. A miniszter az elmúlt év egyik legnagyobb sikerének nevezte az új, közvetlen légihidak kiépítését távoli küldőországokkal. Az American Airlines újraindítja a Budapest–Philadelphia járatot, az Air Canada a torontói közvetlen járatot, míg a China Airlines tavasztól heti hat járattal köti össze Budapestet és Pekinget. Ennek köszönhetően Budapest az EU negyedik fővárosa lesz, napi kínai légi összeköttetéssel.
A repülőtér fejlesztése sem áll meg: idén elindulnak a mintegy 1000 milliárd forint értékű állami infrastruktúra-beruházások Ferihegyen. A 3-as terminál alapkőletételét február-márciusra tervezik, a cél pedig az, hogy
középtávon a reptér akár évi 40 millió utast is képes legyen magas színvonalon kiszolgálni.
A turisztikai vállalkozások támogatásában szintén komoly eredmények születtek:
- a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében 2025 októberéig több mint 21 ezer fejlesztés valósult meg, összesen mintegy 405 milliárd forint támogatással;
- emellett a 2024-es, 16 intézkedésből álló versenyképességi csomag nemcsak pénzügyi segítséget nyújtott, hanem csökkentette az adminisztrációt is: adómentessé vált a borravaló, maximálták a szervizdíjakat, és egyszerűsödött a jogszabályi környezet.
Nagy Márton a jövőről szólva kiemelte az oszakai világkiállítás jelentőségét is, ahol
a magyar pavilon több mint egymillió látogatót vonzott, fél év alatt közel 70 kulturális programmal és több mint 80 üzleti eseménnyel erősítve Magyarország turisztikai vonzerejét.
A miniszter 2026-ra a legfontosabb kívánságként a békét nevezte meg. Szerinte az elhúzódó háború visszafogja az európai és a magyar gazdaságot is, ezért „háború helyett béke, hadigazdálkodás helyett békegazdaság” szükséges. A cél az, hogy az emberek zsebében több maradjon, amit utazásra és kikapcsolódásra is elkölthetnek – és így a magyar turizmus 2026-ban is újabb rekordokat dönthessen.
Egész Európa rácsodálkozott, mi folyik Magyarországon: óriási szállodaépítési hullám kezdődhet Budapesten, rengeteg új hotel fog megnyílni
Magyarország tavaly több mint húszmillió vendéget fogadott. Ez azt is jelenti, hogy a húszmilliós vendégszámot a magyar turizmus a tervekhez képest korábban teljesítette.
