Már számolgatják Iránban, hány milliárd dollár folyhat be a hormuzi vámból
Az iráni parlamenti bizottság egyik tagját idézve az IRIB arról számolt be, hogy a terv kifejezetten megtiltja az amerikai és izraeli, illetve az Iránnal szembeni szankciókban részt vevő országok hajóinak az áthaladását a Hormuzi-szoroson. Az intézkedés az Európai Unió hajóira is kiterjed – jegyezte meg. A bizottság által elfogadott tervet a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Amennyiben a parlament elfogadja a Hormuzi-szoros vámjának tervét, az óriási bevételi forrást jelent Iránnak, egyúttal segíthet rendszerbe foglalni az Öböl-államokból olajat és földgázt vásárló, valamint egyéb áruk forgalmát lebonyolító országokkal kapcsolatban azt, hogy most eseti megállapodások keretében engedi át hajóikat – írja az Origo.
Évi hatvanmilliárd dollárt remél egy iráni közgazdász a Hormuzi-szoros vámjából
A lap szerint az, hogy a vám kivetése jogszerű-e, a Hormuzi-szoros státusza alapján vélhetően erősen vitatható még a részletek ismerete nélkül is, de alighanem sokkal fontosabb az, mit fog mutatni a gyakorlat.
„Irán akár évi 60 milliárd dollárt is kereshetne a Hormuzi-szoroson áthaladó energia- és áruszállítási vámok kivetésével”
– állítja egy iráni közgazdász. Hosszein Raghfar egyetemi professzor és gazdasági elemző a Tasnim hírügynökségnek beszélt arról, hogy Irán fegyveres erői stratégiai és gazdasági előnyre tettek szert a szoros ellenőrzésével, amire kevesen számítottak a háború kezdete előtt. Ráadásul az elérhető adatok szerint Teherán már most is sokat keres a helyzeten, mivel lényegében az egyetlen olyan állam a Perzsa-öböl térségében, amely szabadon tudja indítani olajexportját külső piacokra.
„Ma a szankcionáló és a szankcionált helyzete felcserélődött. Egy nagyon erős eszköz került most országunk kezébe, ez pedig a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés” – mondta Raghfar.
Irán jelenlegi olajbevételeinek mértéke ezt önmagában alátámasztja. A TankerTrackers.com exportadatai szerint
- Irán a becslések szerint napi 139 millió dollár bevételt termelt a könnyűolaj eladásaiból márciusban,
- szemben a februári körülbelül napi 115 millió dollárral.
Az iráni háború kitörése és annak a globális gazdaságra gyakorolt hatása miatt a konfliktus egyik központi kérdése a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosítása. Korábban Trump elnök kérte nyugati szövetségeseitől, hogy vállaljanak részt a szoros átjárhatóságának biztosításában, erre azonban inkább elutasító vagy tartózkodó válaszokat kapott, mire a washingtoni reakció az volt, hogy a feladatot az Egyesült Államok egyedül is meg tudja oldani.
Ugyanakkor nehéz pontosan átlátni azt, mi most az amerikai álláspont a Hormuzi-szoros kapcsán, tekintve, hogy a The Wall Street Journal értesülései szerint Trump elnök és tanácsadói hajlanak arra, hogy az iráni háborút a szoros blokádjának fennmaradásával fejezzék be. Emellett az a két fő érv, hogy egyrészt katonai céljaikat akcióikkal teljesítették, azaz komolyan meggyengítették Irán rakétaképességeit és szinte teljesen elpusztították hadihajóit, másrészt a korábban négy-hat hétre tervezett csapássorozat időtartamát nem haladnák meg jelentősen.
Annak ugyanakkor roppant súlyos következményei lehetnének, ha a háború lezárása után Irán háborítatlanul vámot szedne be a hajókra, hiszen annak költségeit meg kell fizetni. Ha a VLCC-kre kivetett 2 millió dolláros eseti díjból indulunk ki, akkor akár önmagában 1 dollárral is megemelheti a hordónkénti olajárat az, ha Teherán a vámot saját szemszögéből nézve ilyen mértékben formalizálja.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
