Trump most fog csak dühbe gurulni: vérszemet kapott Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, máris újabb követeléssel állt elő
Amikor egy iráni tisztségviselő ezen a héten listát állított össze az Egyesült Államok és Izrael által indított háború befejezését célzó követelésekről, hozzátett egy olyan tételt, amely korábban nem szerepelt Teherán listáján: Irán Hormuzi-szoros feletti szuverenitásának elismerése – írja a CNN. A Hormuzi-szoros pont négy hete van lezárva.
Trump most fog csak dühbe gurulni: Irán vérszemet kapott a Hormuzi-szoros lezárásával, máris újabb követeléssel állt elő
A keskeny vízi út, amelyen a világ olaj- és cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) szállítmányainak egyötöde halad át, az Iráni Iszlám Köztársaság legerősebb fegyverévé vált. Most pedig arra törekszik, hogy több milliárd dolláros éves bevétel forrásává és a globális gazdaságra nehezedő nyomásponttá váljon.
Irán régóta fenyegetőzött azzal, hogy lezárja a szorost támadás esetén, de kevesen számítottak arra, hogy ezt be is váltja, vagy hogy ilyen hatékonynak bizonyul a globális kereskedelmi folyamatok megzavarásában.
A hatás mértéke, úgy tűnik, kiterjesztette Teherán ambícióit, az új követelések pedig arra utalnak, hogy ezt a befolyást valami tartósabbá kívánja alakítani.
Az iráni támadások miatt a szűk keresztmetszetű öbölben szinte teljesen leállt a szállítás, ami globális energiapiaci zűrzavart okozott, és arra kényszerítette a Perzsa-öbölön túli országokat, hogy sürgősségi intézkedéseket hozzanak az üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében.
Iránt kissé meglepte, hogy mennyire sikeres volt a (hormuzi) stratégiája, és hogy milyen olcsó és viszonylag könnyű túszul ejteni a globális gazdaságot
– mondta Dina Esfandiary, a Bloomberg Economics közel-keleti vezetője. „A háború egyik tanulsága, hogy felfedezte ezt az új eszközt, és valószínűleg a jövőben is használni fogja. És azt hiszem, hogy ennek a pénzzé tétele is része annak a felfedezésnek, hogy rendelkezik ezzel az eszközzel.”
Rubio: veszélyes a világra
Washington teljes mértékben tisztában van ezzel a kockázattal. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken figyelmeztetett, hogy a háborút követő egyik közvetlen kihívás Teherán azon kísérlete lesz, hogy díjbeszedési rendszert hozzon létre Hormuzban.
Ez nemcsak illegális, de elfogadhatatlan, veszélyes is a világra nézve, és fontos, hogy a világnak legyen terve a szembeszállására
– mondta Rubio a franciaországi G7-csúcstalálkozó után. A csoport külügyminiszterei hangsúlyozták „a biztonságos és díjmentes hajózási szabadság helyreállításának abszolút szükségességét”.
A Hormuzi-szoros növekvő stratégiai súlyára utalva Modzstaba Hamenei, Irán új legfelsőbb vezetőjeként tartott első beszédében kijelentette, hogy a vízi út elzárásának eszközét „továbbra is alkalmazni kell”. Az Egyesült Államokkal folytatott korábbi tárgyalásokon Irán a szankciók enyhítését és a békés célú nukleáris technológiához való jogának elismerését szorgalmazta, de nem a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzést.
Irán most azt teszi egyértelművé, hogy ez az előny formalizálható. Az iráni törvényhozók egy olyan törvényjavaslatot fontolgatnak, amely előírná a szorost üzemanyag és áruk szállítására használó országok számára az útdíjak megfizetését, míg a legfelsőbb vezető egyik tanácsadója a háború utáni „új rendszerről a Hormuzi-szorosra vonatkozóan” beszélt. Ez az új rendszer lehetővé tenné Teherán számára, hogy tengeri korlátozásokat vezessen be az ellenfeleivel szemben, és a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalához való hozzáférést gyakorlatilag a geopolitikai vitáihoz kötné.
A perzsa állam megsérti a nemzetközi jogot
„A tranzitdíjak kivetése a tranzitáthaladási szabályok megsértése” – mondta James Kraska, az Egyesült Államok Haditengerészeti Főiskolájának nemzetközi tengerjog professzora. Hozzátette, hogy a nemzetközi jog szerint nincs jogalapja annak, hogy egy parti állam díjat szedjen egy olyan nemzetközi szorosban, mint a Hormuzi-szoros.
„A Hormuzi-szoros egy nemzetközi hajózásra használt szoros, amely átfedésben van Irán és Omán felségvizeivel. Az iráni és az ománi törvények érvényesek ezeken a vizeken – mondta. –Mivel azonban nemzetközi szorosról van szó, a tranzitáthaladás joga minden államra vonatkozik, lehetővé téve az akadálytalan felszíni, légi és tengeralattjárós áthaladást.”
Verseny a Szuezi-csatornával
Ez nem akadályozta meg Iránt abban, hogy megvizsgálja, hogyan nézhetne ki egy ilyen rendszer, vagy mennyire lehetne jövedelmező.
A szakértők megkérdőjelezik, hogy Irán képes lenne-e olyan díjbeszedési rendszert létrehozni, amely nemzetközi elfogadottságot nyerne, de ha sikerül, a CNN számításai szerint a bevételek vetekedhetnek az egyiptomi Szuezi-csatorna által generált bevételekkel.
Normális esetben naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék halad át a Hormuzi-szoroson, ami nagyjából tíz úgynevezett nagyon nagy nyersolajszállító hajó (VLCC) mennyiségének felel meg. A tartályhajónkénti 2 millió dolláros állítólagos díjjal számolva ez önmagában az olajból származó bevételből körülbelül napi 20 millió dollárt, vagy havi 600 millió dollárt jelentene.
Ha az LNG-szállítmányokat is beleszámítjuk, ez a szám akár havi 800 millió dollár fölé is emelkedhet, ami Irán 2024-es havi olajexport-bevételének körülbelül 15-20 százalékával egyenértékű.
Összehasonlításképpen, Egyiptom egy átlagos évben havi 700 és 800 millió dollár közötti bevételt ér el a Szuezi-csatornából, egy államilag ellenőrzött mesterséges vízi útból, bár a bevételek tavaly meredeken csökkentek a Vörös-tengeren bekövetkezett zavarok miatt. Hormuz monetizációját az Iránra nehezedő gazdasági nyomás is befolyásolhatja.
