Ilyen nincs: Nagy-Britannia visszaléphet az Európai Unióba, nem bírja tovább a gazdasága – bejelentették a tervet
A londoni polgármester szerint a kormányzó brit Munkáspárt következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.
Sir Sadiq Khan a La Repubblica című olasz lapnak adott, a brit médiában csütörtökön széles körűen ismertetett és komoly feltűnést keltő nyilatkozatában úgy fogalmazott: a következő nagy-britanniai parlamenti választások szavazólapjain szerepelnie kell a Munkáspárt neve mellett egy olyan rubrikának is, amelyen az újbóli brit EU-csatlakozásra lehet szavazni.
Azt már láttuk, hogy milyen az, ha az Európai Unión kívül vagyunk: kevesebb beruházás Nagy-Britanniában és kevesebb brit export az EU-piacokra
– mondta a londoni polgármester a csütörtöki interjúban.
Az európai uniós állampolgárok 2019 óta tömegesen távoznak Londonból, és „emiatt a szívem szakad meg” – fogalmazott Khan.
Sok munkavállaló hagyta ott Nagy-Britanniát
A polgármester által idézett adatok szerint abban az évben több mint 840 ezer EU-állampolgár élt és dolgozott a brit fővárosban, ma már azonban csak 700 ezren vannak, vagyis 140 ezren hagyták el közülük Londont.
Khan szerint a legtöbb uniós állampolgár az építőiparból és a vendéglátó szektorból távozott.
Az EU-állampolgárok elvándorlását London a két ágazaton kívül kulturálisan és társadalmi szempontból is megszenvedi – mondta a londoni polgármester.
Hozzátette: napi rendszerességgel szembesül azokkal a károkkal, amelyeket a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) okoz Londonnak és a londoniaknak.
Mindezek miatt elkerülhetetlennek tartja, hogy Nagy-Britannia valamikor ismét belépjen az Európai Unióba.
Keir Starmer brit miniszterelnök, a kormányzó Munkáspárt vezetője rendszeresen kizárja nyilatkozataiban az újbóli brit EU-csatlakozást, de az utóbbi időszakban a Munkáspárt és a legnagyobb ellenzéki erő, a Konzervatív Párt befolyásos képviselői is egyre erőteljesebben szorgalmazzák a közeledést az EU-hoz.
A Brexit nem hozta meg azokat a brit gazdaságnak, amiket vártak tőle
Sir John Major volt konzervatív miniszterelnök szerdán a patinás King’s College London egyetemen tartott előadásában kijelentette: a Brexit nem teljesítette a szorgalmazói által tett ígéretek zömét, sőt évente 100 milliárd font (45 ezer milliárd forint) kiesést okoz az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelemben és 40 milliárd fonttal (18 ezer milliárd forinttal) csökkenti a brit költségvetés bevételeit.
Néhány hete, a külön közigazgatási egységként működő londoni City polgármesterének hagyományos év végi bankettjén felszólalva Keir Starmer is élesen bírálta a Brexitet. Úgy fogalmazott: a Brexitről 2016-ban hozott népszavazási döntés „a brit népnek tett parttalan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések” következményeként született.
A munkáspárti brit miniszterelnök szerint ráadásul egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az Európai Unióból Nagy-Britannia minden problémájára megoldást jelent majd.
Nem sokkal később David Lammy miniszterelnök-helyettes is úgy fogalmazott a The News Agents nevű, a BBC közszolgálati médiatársaság több egykori újságírója által alapított online politikai interjúportálnak nyilatkozva, hogy
a Brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságban, és „valótlanságokkal házaltak” mindazok, akik azzal érveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból.
Hozzátette: Nagy-Britannia jövője „elválaszthatatlanul az Európai Unióhoz kötődik”.
A független gazdaságelemző műhelyként működő, de a brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) jelenleg érvényes számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) a Brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az Európai Unió teljes jogú tagjaként ebben az időtávlatban előállíthatott volna.
Ilyen még nem volt: beléphet az EU-ba a világ egyik legnagyobb országa, senkit se zavar, hogy nem Európában van – a lakosság majdnem fele támogatja
A berlini Europe 2026 konferencián német kollégája, Johann Wadephul mellett felszólalva Barrot azzal érvelt, hogy a geopolitikai feszültségek növekedésével az EU egyre inkább vonzza a határain túli partnereket, ezzel együtt Kanada gazdaságát is.
„Jelenleg kilenc ország hivatalos tagjelölt az EU-ba való csatlakozásra. Mások is csatlakozhatnak hozzájuk – közölte Barrot. – Izland néhány héten vagy hónapon belül. És talán Kanada is valamikor.”
A francia külügyminiszter megjegyzését nem konkrét politikai javaslatként tálalták, hanem egy szélesebb körű érvelés részeként, miszerint az EU egy „harmadik szuperhatalomként” lép színre, amely képes egyensúlyt teremteni az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálásban. A Politico arról számolt be, hogy Alexander Stubb finn elnök futás közben azt javasolta Mark Carney kanadai miniszterelnöknek, hogy ő is „gondolkodjon el” az EU-hoz való csatlakozáson. Ezek a megjegyzések akkor hangzottak el, amikor az európai vezetők az orosz–ukrán háború és az amerikai közel-keleti háború közepette az unió geopolitikai szerepének megerősítésére törekednek.
