Új ország akar belépni az Európai Unióba, a lakosság fele máris nemet mond: már 2028-tól EU-tag lehet, Ukrajna irigykedve nézi
Izland újra felkerült az Európai Unió tárgyalóasztalára: a szigetország külügyminisztere szerint akár másfél éven belül le is zárhatók a tárgyalások, ha az izlandi választók támogatják a folyamat újraindítását. A kérdésről augusztus végén népszavazáson dönthetnek az izlandiak, miközben a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok miatt egyre hevesebb viták vannak a csatlakozásról.
Porgerdur Katrín Gunnarsdóttir külügyminiszter a Politicónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a tárgyalások lezárása akár másfél éven belül is megtörténhet, ha az augusztus 29-re kiírt referendumon az izlandiak támogatják a csatlakozási egyeztetések újraindítását. Egy friss Gallup-felmérés szerint rendkívül szoros lehet a szavazás:
a megkérdezettek 52 százaléka támogatja a tárgyalások folytatását, míg 48 százalék ellenzi azt.
A külügyminiszter – aki a csatlakozáspárti Vidreisn párt vezetője – jelezte: a politikai döntéseket nem mindig a közvélemény-kutatásokhoz kell igazítani. „Néha nem a felméréseknek kell vezetniük minket, hanem nekünk kell vezetnünk” – fogalmazott.
Izland sajátos helyzetben van az Európai Unióhoz való viszonyát tekintve. Az ország az Európai Gazdasági Térség tagja, és része a schengeni övezetnek is, így már jelenleg is számos uniós szabályt alkalmaz. A külügyminiszter szerint emiatt a csatlakozási folyamat sokkal egyszerűbb lehetne, mint más tagjelöltek esetében, és viszonylag gyorsan lezárható lenne.
Izland már egyszer nekiugrott a csatlakozásnak
A szigetország már egyszer elindította a csatlakozási folyamatot: 2009-ben, a pénzügyi válság idején nyújtotta be a kérelmét. A tárgyalásokat azonban 2013-ban befagyasztották, részben a halászati szabályok körüli vita, részben pedig a gazdasági helyzet javulása miatt. A kormány végül 2015-ben hivatalosan vissza is vonta a csatlakozási kérelmet. A folyamat addigra már előrehaladott volt:
a 33 tárgyalási fejezetből 11-et lezártak.
Egy uniós tisztviselő korábban arról beszélt, hogy a tárgyalások akár egy éven belül lezárhatók lennének, ha Izland újraindítja a folyamatot. Gunnarsdóttir azonban hangsúlyozta: még egy sikeres augusztusi referendum után is szükség lenne egy újabb szavazásra, amikor a tárgyalások már befejeződnek.
A külügyminiszter szerint a jelenlegi geopolitikai feszültségek is növelik a csatlakozás támogatottságát. Úgy látja, az Európai Unió gazdasági és politikai értelemben is stabilabb környezetet kínálna Izlandnak, ami különösen fontos lehet a vállalatok és az iparágak számára.
Gazdasági szempontból is több előnyt említett:
- Izlandon hagyományosan magasabb az infláció és a kamatszint, mint sok más európai országban,
- emellett a gazdaságban szerinte túl sok monopólium működik. Az uniós tagság szerinte ezekre a problémákra is részben megoldást jelenthetne.
Gunnarsdóttir szerint ugyanakkor az Európai Unió is profitálhatna Izland csatlakozásából. A szigetország gazdag, stabil gazdasággal rendelkezik, miközben geostratégiai elhelyezkedése is fontos az észak-atlanti térségben.
