Irán miatt senki nem vette észre: megindult az orosz olaj és a gáz a tiltott zónába – Amerika őrjöngeni fog
Két, Oroszországból származó olajat és üzemanyagot szállító tankerhajó tart Kuba felé, és a hírek szerint akár már a jövő héten megérkezhetnek az energiahiánnyal küzdő szigetre, dacolva Donald Trump amerikai elnök energiahordozókra vonatkozó embargójával.
Ha a hajók befutnak, akkor ezek lesznek három hónap után az első, Kubába érkező energiaszállítmányok. A karib-tengeri szigetországban hétfőn országos áramszünet alakult ki, miután a teljes villamosenergia-hálózat összeomlott. Bár kedden fokozatosan helyreállt az áramszolgáltatás, a helyzet tovább mélyítette a súlyos gazdasági válságot.
A hongkongi zászló alatt közlekedő Sea Horse, amely a feltételezések szerint mintegy 27 ezer tonna orosz gázt szállít, azután tart Kuba felé, hogy a jelek szerint múlt hónapban módosította útvonalát. A hajó várhatóan hétfőn érkezik meg Kubába – nyilatkozta a Financial Timesnak Samir Madani, a TankerTrackers.com tengeri hírszerző vállalat társalapítója.
A másik hajó, az orosz zászló alatt közlekedő Anatolij Kolodkin mintegy 100 ezer tonna nyersolajat szállít – ez az olaj minőségétől függően 725–728 ezer hordónak felel meg –, és Madani szerint várhatóan április 4-én érkezik meg Kubába.
Bizonytalan Kuba további sorsa
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a hét elején úgy fogalmazott, hogy megtiszteltetés lenne számára, ha valamilyen formában birtokba vehetné Kubát. Az elnök korábban már felvetette a karibi ország baráti átvételének lehetőségét.
„Hogy felszabadítom, vagy elfoglalom? Szerintem bármit megtehetek vele, ha az igazat akarja tudni. Jelenleg nagyon meggyengült országról van szó” – mondta Trump hétfőn.
Egyre több a találgatás szól arról, hogy Donalt Trump Miguel Díaz-Canel elnök távozását próbálja kikényszeríteni. Díaz-Canel a múlt héten megerősítette, hogy Kuba tárgyalásokat folytat az amerikai kormányzattal az energiablokád megszüntetése érdekében.
Kuba legutóbbi szállítmánya január 9-én érkezett Mexikóból, azonban Mexikó azóta a szerint engedett Trump nyomásának, és leállította a további szállításokat. Kuba régi szövetségesétől, Venezuelából december óta nem érkezett újabb szállítmány, miután amerikai erők lecsaptak, és elfogták Nicolás Maduro elnököt.
Egy hasonló forgatókönyv kapcsán Díaz-Canel kedden kijelentette, hogy bármely külső agresszor áttörhetetlen ellenállásba ütközne Kubában.
Oroszország külügyminisztériuma kedden úgy nyilatkozott, hogy: „Oroszország megerősíti rendíthetetlen szolidaritását Kuba kormányával és testvéri népével.”
Kuba a hazai szükségletének fedezéséhez szükséges olaj csupán 40 százalékát termeli meg, és hosszú ideje baráti országok importjára támaszkodik, hogy ellássa energiával a háztartásokat, valamint a turisztikai és mezőgazdasági ágazatot.
Venezuela volt az ország legfőbb támogatója, olajat küldött orvosokért és elhárítási operatív személyzetért cserébe egészen addig, amíg az amerikai erők január 3-án le nem tartóztatták Madurót.
Nem bírta ki, csütörtök reggel felrobbant az olaj és a gáz ára: elviselhetetlen a drágulás, nincs ami megállítsa – most tényleg mindenki megrettent
Az olajárak meredeken emelkedtek, a részvénypiac ezzel párhuzamosan gyengült a csütörtöki ázsiai kereskedelemben, miután az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának jelentős eszkalációja megrázta a befektetőket. Eközben a jen ingadozott a dolláronkénti kulcsfontosságú 160-as szint közelében, miután a japán jegybank változatlanul hagyta a kamatokat.
A piacok továbbra is a közel-keleti háborúra fókuszálnak, és egyre inkább tartanak attól, hogy a konfliktus elhúzódhat, ami növeli a stagfláció kockázatát.
Irán azzal vádolta Izraelt, hogy szerdán csapást mért a hatalmas South Pars gázmező létesítményeire, és válaszul támadásokat ígért az öböl térségében található olaj- és gázinfrastruktúra ellen. Rakétákat lőtt ki Katar és Szaúd-Arábia felé is.
