Kuba nem bírja tovább, megadta magát: így alakul át a kommunista ország – de nem biztos, hogy Amerikának ez elég
Kuba kommunista vezetése a gazdasági katasztrófa elhárítása érdekében megnyitná hanyatló gazdaságát az Egyesült Államokban és más országokban élő diaszpóra előtt, lehetővé tenné a számukra, hogy vállalkozásokat alapítsanak és ingatlanokat vásároljanak. Megnyílhat ezzel az út a szigetországba, bár arra is szükség van, hogy módosítsák az amerikai törvényeket, amelyek akadályozzák a kereskedelmet és a befektetéseket a régóta fennálló gazdasági embargó miatt.
Kétségbeesett kísérlet a nyitás Havanna részéről, a szigetország gazdasága ugyanis az összeomlás szélén áll a fokozódó amerikai nyomás és olajembargó miatt. Hétfőn ismét összeomlott az ország elektromos hálózata, a kialakult káosz már utcai tiltakozásokhoz és erőszakos összecsapásokhoz vezetett.
A nyitásról Oscar Pérez-Oliva Fraga kubai miniszterelnök-helyettes – Raúl Castro volt elnök és kommunista pártvezető unokaöccse – beszélt az NBC Newsnak adott exkluzív interjúban. Kijelentette, hogy a kormány kész „az Egyesült Államokban élő kubaiakkal és leszármazottaikkal” való rugalmas kereskedelmi kapcsolatokra, fel kívánja élénkíteni a gazdaság olyan szektorait, mint
- az ingatlanpiac,
- az idegenforgalom,
- a bányászat
- és az infrastruktúra.
Kuba gazdaságát még mélyebb válságba taszította az olajembargó
Az amerikai hírportál szerint Fraga, aki egyben a gazdasági és kereskedelmi tárcát is vezeti, egy sor reform segítségével próbál életet lehetni a csőd szélén álló gazdaságba. „Nincsenek korlátok” – jelentette ki,
nem csupán kis- és közepes vállalkozókat várnak, hanem a nagytőkét is.
A Reuters emlékeztetett, hogy Kubának muszáj újraéleszteni a gazdaságot, amelyet még a korábbinál is mélyebb válságba taszított az amerikai olajembargó.
Az éles politikai fordulat ennek a próbálkozásnak a része, alig pár nappal azután, hogy Havanna elismerte: tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, kész megegyezni Washingtonnal, hogy elkerülje Venezuela és Irán sorsát.
Annak is a jele, hogy Kuba enged az amerikai nyomásnak, mert kiszivárgott hírek szerint a Trump-adminisztráció a gazdasági nyitást bármilyen kétoldalú megállapodás részének és feltételének tekint.
Az amerikai kormányzat illetékesei azonban eddig
nem jelezték, hogy Washington kész lenne az üzleti kapcsolatokat tiltó szankciók feloldására,
emlékeztetett a The Wall Street Journal.
Ellenséges Havannával a diaszpóra egy része
Az emigránsok befektetéseinek az engedélyezése azonban érzékeny kérdés Kubában, amely régóta gyanakvással tekint a külföldön élő közösségre. A diaszpóra egy része ugyanis kifejezetten ellenséges Havannával szemben, és vehemensen támogatja a kereskedelmi embargót.
A kubaiak 2021 óta nyithatnak és üzemeltethetnek magánvállalkozásokat, de a szigeten kívül élők ebből ki voltak zárva. A kommunista vezetés ugyan még mindig „szükséges rossznak” tekinti a magánszektort, de az jelentősen fejlődött az elmúlt években.
A Caribbean Council tavaly szeptemberi jelentése szerint 2024-ben már a magánszektor adta a kiskereskedelmi és szolgáltatási szektor 55 százalékát. Ez az arány 2023-ban 44 százalék volt.
Pragmatikus, de elkésett lépés
Paolo Spadoni, az Augusta Egyetem közgazdásza és egy kubai gazdaságról szóló 2014-es könyv szerzője „pragmatikus” lépésnek nevezte a politikai irányváltást, de úgy vélte, hogy Kubának már évekkel ezelőtt saját kezdeményezésére kellett volna megtennie ezt, nem csak most, az Egyesült Államok „maximális nyomása” alatt áll.
„Ez a változás katalizátorként szolgálhat az Egyesült Államok és Kuba közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez, jelentős lehetőségeket teremt az amerikai vállalatok számára, még ha maradnak is jelentős akadályok – mondta a brit hírügynökségnek. "Ennek ellenére ez egy fontos és potenciálisan jelentős első lépés” – tette hozzá.
Meríteni pedig van miből, mert
csak 2021 óta több mint egymillió kubai menekült el a szigetről
– ez volt a legnagyobb exodus az 1959-es forradalom óta, és az ő befektetési potenciáljuk nagyrészt még kihasználatlan.
A katasztrofális gazdasági helyzet és üzleti körülmények miatt azonban William LeoGrande, a washingtoni American University Kuba-szakértője szerint várhatóan csak azok ugranak majd a lehetőségre, akiket érzelmi szálak fűznek a szigethez.
Emlékeztetett, hogy sok kubai kis- és közepes vállalkozást jelenleg is a Floridában élő diaszpóra finanszíroz és lát el – a keményvonalasok ellenkezése ellenére.
Hányszor fogja még a kubai rezsim kisajátítani és ellopni a vállalkozásokat, mire végre annak nevezik őket, amik: HIVATÁSOS TOLVAJOK! Őrült mindenki, aki ez alatt a rezsim alatt befektet Kubába!
– írta például Carlos Giménez, Florida republikánus kongresszusi képviselője az X-en.
