Nem bírta ki, csütörtök reggel felrobbant az olaj és a gáz ára: elviselhetetlen a drágulás, nincs ami megállítsa – most tényleg mindenki megrettent
Az olajárak meredeken emelkedtek, a részvénypiac ezzel párhuzamosan gyengült a csütörtöki ázsiai kereskedelemben, miután az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának jelentős eszkalációja megrázta a befektetőket. Eközben a jen ingadozott a dolláronkénti kulcsfontosságú 160-as szint közelében, miután a japán jegybank változatlanul hagyta a kamatokat.
- A várakozásoknak megfelelően a Bank of Japan nem módosította a rövid távú irányadó kamatát, amely 0,75 százalék maradt,
- az amerikai jegybank (Fed) és a kanadai jegybank példáját követve óvatos hangnemet ütött meg az emelkedő olajárak inflációra gyakorolt hatásával kapcsolatban.
- A jen legutóbb 159,61-en állt dolláronként, miközben a kereskedők bármilyen beavatkozási jelre figyelnek.
- Korábban Katayama Szacuki japán pénzügyminiszter kijelentette, hogy a hatóságok készen állnak „bármikor megtenni a szükséges lépéseket a piaci volatilitás ellen”.
A mai, a japán jegybank döntése előtti verbális intervenció célja az volt, hogy előkészítsék a piacot egy esetleges beavatkozásra, ha a piacok a jen eladásával reagálnak a döntésre
– kommentálta a helyzetet a Reutersnek Kyle Rodda, a Capital.com vezető pénzügyi elemzője.
„A 160-as szint kritikus küszöbnek tűnik. Jelentős háborús vagy energiapiaci fejlemény hiányában – különösen a tegnap esti Fed-döntés után – a dollár/jen árfolyam készen állhat ennek a tesztelésére” – tette hozzá.
A jen több mint 2 százalékkal gyengült a dollárral szemben a február végi háború kitörése óta, mivel a befektetők aggódnak az elhúzódó konfliktus inflációra és növekedésre gyakorolt hatása miatt, és a biztonságos eszköznek számító amerikai dollár felé fordulnak.
Súlyosbodik a közel-keleti háború
A piacok továbbra is a közel-keleti háborúra fókuszálnak, és egyre inkább tartanak attól, hogy a konfliktus elhúzódhat, ami növeli a stagfláció kockázatát.
Irán azzal vádolta Izraelt, hogy szerdán csapást mért a hatalmas South Pars gázmező létesítményeire, és válaszul támadásokat ígért az öböl térségében található olaj- és gázinfrastruktúra ellen.
Rakétákat lőtt ki Katar és Szaúd-Arábia felé is.
Gyengül a részvénypiac, kilőtt a gáz és az olaj ára
- Az energiainfrastruktúrát ért támadások hatására az amerikai nyersolaj határidős ára mintegy 1 százalékkal, hordónként 97,07 dollárra emelkedett.
- A földgáz ára több mint 6 százalékkal nőtt,
- a Brent olaj ára 4,5 százalékos napi emelkedéssel 112,19 dollárra ugrott.
- A részvénypiacokon a japán Nikkei 2,5 százalékkal esett,
- a dél-koreai részvények 1,5 százalékkal gyengültek.
- Az MSCI Japánon kívüli ázsiai–csendes-óceáni részvényindexe több mint 1,5 százalékkal csökkent.
- Az európai határidős indexek több mint 1 százalékos mínuszban voltak.
A legutóbbi eszkaláció fordulópontnak tűnik a piacok számára, mert a konfliktus már nem csupán katonai hírekről vagy a Hormuzi-szoros lezárásáról szól, hanem a globális energiarendszer működését is érinti
– mondta Charu Chanana, a Saxo szingapúri vezető befektetési stratégája. Hozzátette, hogy a piacokat a növekvő stagflációs kockázat (emelkedő infláció, stagnáló, vagy csökkenő gazdasági növekedés) nyugtalanítja leginkább, a válság immár nem pusztán geopolitikai, hanem makrogazdasági kockázatokat is hordoz.
A dollár széles körben erősödött, amit az is támogatott, hogy a Fed előrejelzése szerint idén már csak egy kamatcsökkentés várható, miután szerdán változatlanul hagyta a kamatokat. A kereskedők már nem árazzák teljes mértékben a 2026-os lazítást.
- A dollárindex, amely az amerikai devizát hat másikkal szemben méri, ebben a hónapban 2,5 százalékkal emelkedett.
- Legutóbb 100,06-on állt, enyhén alacsonyabban a szerdai 0,7 százalékos növekedést követően.
Mit lép a többi jegybank?
A jegybanki ülésekkel teli héten a befektetők a döntéshozók kommentárjait elemzik, hogy felmérjék a háború hatását.
A nap folyamán az Európai Központi Bank és az angol jegybank döntései is várhatók.
Az EKB és a Bank of England – a japán jegybankhoz hasonlóan – várhatóan változatlanul hagyja a kamatokat, de a figyelem a háború inflációra és növekedésre gyakorolt hatásáról szóló nyilatkozatokra irányul.
Laura Cooper, a Nuveen globális befektetési stratégája szerint a kulcskérdés a döntéshozók számára az, hogy a magasabb energiaárak képesek-e „kimozdítani” az inflációs várakozásokat, vagy a sokk végül átmenetinek bizonyul.
„A kamatemelések nem növelik az olajkínálatot, csak a magasabb árak miatti keresletet fogják vissza, ami tovább rontja a növekedési kilátásokat. Az energiapiaci sokkhoz való alkalmazkodás így nagyrészt organikusan történik” – fejtette ki.
