Trump Venezuela, Kuba, Irán, Kína és az EU meggyengítése után Zelenszkijt is szőnyeg szélére állítja
Washington az elmúlt időszakban jelentősen növelte a nyomást Havannára: a Trump-kormányzat blokkolta a Venezuelából érkező olajszállításokat, és vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek energiát exportálnának Kubába. A kubai kormány szerint a sziget három hónapja nem kapott olajszállítmányt, ami súlyos energiahiányhoz és folyamatos áramkimaradásokhoz vezetett. Mindeközben Washington és Havanna hivatalos tárgyalásokat is folytat a kétoldalú viták rendezéséről. A New York Times értesülése szerint az Egyesült Államok a tárgyalások során jelezte a kubai félnek, hogy Washington egyik célja a kubai elnök távozása a posztjáról, bár a lépések meghatározását a kubai vezetésre bízná.
Egy előre kigondolt többlépéses stratégiát követhet Trump
Kuba egyik legfontosabb szövetségese és fő olajszállítója Venezuela volt, amelyet gyakran úgy is emlegetnek, mint az országot, amely a Föld legnagyobb olajtartalékai felett ül. A hivatalos adatok szerint több mint 300 milliárd hordó igazolt kőolajkészlettel rendelkezik – többel, mint Szaúd-Arábia.
Ez a szám hatalmas, kiaknázatlan gazdagságot sugall, amelyben az amerikai színre lépéssel most komoly változás indulhat el.
- Trump, az olajválság előtt lényegében elfoglalta Venezuelát, most pedig már az is jól látható, hogy ezzel mekkora döfést vitt be Kubának is, emellett
- Irán megtámadásával Kína és az EU gazdasági pozícióit is gyengítette.
Úgy tűnik, hogy Trump pontosan tudta, mit okoz az olaj és gázpiacon Irán megtámadása: a Hormuzi-szoros lezárása szó szerint felforgatta a globális energiapiacokat. A Bloomberg cikkében rámutatott arra, hogy az olajárak azután ugrottak meg, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen, aminek következtében leállt a tartályhajók az áthaladása a kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson. Az IEA becslése szerint a szoroson áthaladó forgalom — ahol tavaly 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék haladt át – több mint 90 százalékkal esett vissza. De
sorban érkeznek a hírek, hogy a Hormuzi-szoros elzárása milyen újabb és újabb módokon sújtja a világgazdaságot, kiemelten az energia és a nyersanyagok importjára szoruló Európai Uniót, amely az előrelátás hiányában maga zárta el magát fontos ellátási forrásoktól.
Az olaj és a műtrágya kálváriája már ismert, most a Közel-Keletről újabb nagyon rossz hír érkezett, amely az egyik legfontosabb ipari fém, az alumínium utánpótlását érinti. Tehát Irán megtámadásával Trump nemcsak Iránnak ártott, hanem egyértelműen gyengítette EU és Kína pozícióit is, amely olajának közel 40 százalékát a Közel-Keletről szerzi.
- Fontos még megjegyezni, hogy mára a Trump-adminisztráció gyakorlatilag nullára csökkentette az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, a keletkezett űrt pedig elsősorban az Európai Unió és annak legerősebb gazdasága, Németország igyekszik betölteni. Miközben tehát Washington saját stratégiai és költségvetési érdekeit helyezi előtérbe, Európa egyre nagyobb terhet vállal az ukrajnai háború finanszírozásában.
Kérdés, hogy a növekvő energiaárak közepette az Európai Unió meddig lesz képes kitartani az Oroszország elleni szankciók és Ukrajna finanszírozása mellett.
Az EU, amely Trump béketörekvéseit eddig sorra elgáncsolta, valószínűleg az energiaválság hatására hosszú távon nem tudja majd pénzügyileg támogatni Ukrajnát, amely így gyengülni fog a fronton és tárgyalási pozíciója is romlik.
Tehát, ha Trump mesterterve valóban beválik, akkor Zelenszkij elnököt is hamarosan a tárgyalóasztalhoz tudja kényszeríteni – írta cikkében az Origo.
