Óriásit tévedett, aki az hitte, ezzel vége: láncreakciót indíthat a Hormuzi-szoros lezárása, a megtépázott energiapiac csak a kezdet – a világ egyik legfontosabb féméből alakulhat ki globális hiány

Számos energiaigényes iparág használta ki a Közel-Kelet energiabőségét és vert tanyát a Perzsa-öböl partján, így a térség nemcsak az olaj- és földgázkínálat területén játszik óriási szerepet, hanem a műtrágyagyártástól az alumíniumkohászatig más nyersanyagok piacán is meghatározó. Bár a Hormuzi-szoros lezárása elsősorban az energiapiacokat borítja fel, a tovagyűrűző hatások itt nem állnak meg.

Az alumínium is megdrágulhat az iráni háború miatt

Noha kedden Donald Trump közelgő békét ígérő szavai hatására az alumínium tőzsdei ára is lefelé indult, szerdán a sanghaji határidős piacon már ismét a közel-keleti kínálat kiesése miatti aggodalmak játszották a főszerepet, így ismét felfelé indultak az árak, és 2,06 százalékos emelkedés után tonnánként 25 215 jüanon (3672) zárták a kereskedést – jelenti a Reuters.

A londoni fémtőzsdén nyugodtabb volt a hangulat, de a tonnánként 3400 dollárt meghaladó ár magasabb volt a sanghajinál, miután hétfőn négyéves csúcson is járt az árfolyam. A Közel-Kelet felel a globális alumíniumkínálat 9 százalékáért, ami a Hormuzi-szoros blokádja miatt most nem jut el a világpiacra. Ezért 

A határidős piacon a backwardation nevű jelenség alakult ki, melynek értelmében az azonnali szállítások ára magasabb, mint a távolabbi kontraktusoké, ami a fizikai kínálat szűkösségére utal – mondta a Reuters számára Jing Xiao, a SDIC Futures vezető elemzője, aki azt is elmondta, hogy a termelés leállítása után legalább fél évig tart annak újraindítása, ami hosszabb távú hiányt okozhat a piacon.