Zelenszkij újabb őrülete: üzemanyag-támogatás ukrán módra – minél többet tankolsz, annál több jár vissza
A kormány indoklása szerint az intézkedés válasz a közel-keleti konfliktusok – az Irán körüli feszültség – következtében kialakult globális olajpiaci zavarokra. Az energia- és az üzemanyagárak emelkedése világszerte érezhető, és ez alól Ukrajna sem kivétel.
„A program célja, hogy csökkentsük a lakosság pénzügyi terheit ebben a nehéz időszakban” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök, amikor bejelentette az intézkedést.
Az üzemanyag-támogatás részletei
A tervek szerint
- a gázolaj után 15 százalék,
- a benzin után 10 százalék,
- a cseppfolyósított autógáz után 5 százalék visszatérítés jár.
- Egy felhasználó havonta legfeljebb 1000 hrivnya (7650 forint) támogatást kaphat, az összeget a Nemzeti „cashback” kártyára utalják.
- A program egyelőre május 1-jéig tart, tehát rövid távú intézkedésként hirdették meg.
A cashback program azonban nem önálló lépés: a kormány ezzel párhuzamosan 1500 hrivnyás (11 500 forintos) egyszeri támogatást is ígért a nyugdíjasoknak és más szociálisan rászoruló csoportoknak.
Ez legalább 13 millió embert érint, így a program költsége meghaladja a 15 milliárd hrivnyát (114,6 milliárd forintot). Az üzemanyag-támogatással együtt a teljes kiadás elérheti a 30 milliárd hrivnyát (229,2 milliárd forintot) is.
Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az ukrán államháztartás helyzete kifejezetten bizonytalan.
Az EU-pénzt Zelenszkij elzárta az olajblokáddal, és az IMF-pénz feltételeit se teljesítik
Az ország immár ötödik éve háborús körülmények között működik, és a költségvetés krónikus hiánnyal küzd. Az Európai Uniótól várt, mintegy 90 milliárd eurós hitelcsomag politikai okokból elakadt – a Magyarországra és Szlovákiára rótt ukrán olajblokád miatt blokkolta Budapest és Pozsony –, miközben az IMF-program is akadozik a feltételül szabott reformok késlekedése miatt.
„Aggódom a törvényhozási késlekedések miatt” – figyelmeztetett Priscilla Toffano, a Nemzetközi Valutaalap képviselője.
Szakértők szerint a jelenlegi finanszírozási szint mellett az állam tartalékai akár már május elejére kimerülhetnek. Ebben a kontextusban az ilyen típusú támogatások bevezetése sokak szerint kockázatos döntés.
A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy más országok egészen eltérő módon reagálnak az energiaválságra.
- Dániában a lakosságot energiatakarékosságra ösztönzik,
- Nagy-Britanniában az autósokat a nem létfontosságú utak elhagyására kérik.
- Indiában alternatív, akár szennyezőbb energiahordozók használatát engedélyezték,
- míg Pakisztánban és Bangladesben korlátozásokat, rövidebb munkaheteket és intézménybezárásokat vezettek be.
- Új-Zélandon még olyan intézkedések is szóba kerültek, amelyek heti egy napra teljesen megtiltanák az autóhasználatot.
Autóstop és horror árak, a szlovákok a legrosszabbtól tartanak
Az iráni konfliktus hatásai lassacskán begyűrűznek a kiskereskedelembe is. Az üzemanyaghiány csak a kezdet, fájdalmas hónapok elé nézhet Szlovákia lakossága.
Ukrán szakértők is bírálják az intézkedést – „teljes abszurditás”
Ezzel szemben Ukrajna – ahogy Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő fogalmazott – „egyedi utat választott”: nem a fogyasztás csökkentésére, hanem az ösztönzésére törekszik állami támogatással.
A gazdasági szakértők többsége élesen bírálta az intézkedést:
- Hlib Vislinszkij, a Gazdasági Stratégiai Központ igazgatója szerint a program lényege, hogy
az adófizetők – beleértve a legszegényebbeket is – finanszírozzák az autósok üzemanyagát.
Véleménye szerint ez békeidőben is problémás lenne, háborús körülmények között pedig kifejezetten felelőtlen lépés.
- Oleh Hetman közgazdász úgy látja, hogy a cashback egy hosszabb ideje tartó populista intézkedéssorozat része.
Az elmúlt években több tízmilliárd hrivnyát költöttek hasonló programokra. Ez a mostani lépés is ebbe a sorba illeszkedik
– mondta. Számításai szerint is az új intézkedések együttes költsége meghaladja a 30 milliárd hrivnyát, amelyet szerinte sokkal fontosabb területekre kellene fordítani, például védelemre, drónokra, infrastruktúrára vagy a háborús károk enyhítésére.
- Volodimir Dubrovszkij, a CASE Ukraine vezető közgazdásza kifejezetten kritikus a támogatás szerkezetével kapcsolatban. Rámutatott, hogy a rendszer aránytalanul a középosztályt segíti, miközben a leginkább rászorulók kevésbé profitálnak belőle.
Minél többet költ valaki üzemanyagra, annál több támogatást kap. Szerintem ez alapvetően hibás logika
– fogalmazott.
- Oleh Pendzin közgazdász még élesebben fogalmazott: szerinte a program „teljes abszurditás”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasok támogatását indokoltnak tartja, mivel ők valóban rászorulnak a segítségre.
A kritikusok abban egyetértenek, hogy a jelenlegi intézkedések nem célzottak, és nem a leginkább sérülékeny csoportokat segítik. Alternatívaként gyakran említik a belső menekültek lakhatási támogatását, ami jelenleg alulfinanszírozott, pedig kulcsfontosságú lenne a lakosság megtartása szempontjából.
A program tehát gazdasági és politikai viták középpontjába is került.
A szakértők szerint az intézkedés hosszabb távon súlyos költségvetési kockázatokat hordoz és kérdéses, hogy egy háború sújtotta, külső finanszírozástól függő gazdaság megengedheti-e magának az ilyen típusú, széles körű támogatásokat.
