Teljes a pánik, sokkolta az embereket Ukrajnában, amit a benzinkutakon láttak – 20 napnyi készlete maradt a háború sújtotta országnak

Az ukrán üzemanyagpiacon kialakult helyzet nem értelmezhető szokványos árkorrekcióként. A mostani drágulás mögött egyszerre áll a világpiaci olajárak hirtelen emelkedése, a tengeri szállításokkal kapcsolatos feszültség, az importlogisztika költségeinek növekedése, valamint az a tény, hogy Ukrajna ma már nagyrészt külföldről biztosítja a benzin- és dízeligényét. A piac ezért szinte azonnal reagált a közel-keleti fejleményekre az importfüggőség miatt: a kutakon néhány nap alatt látványosan feljebb kúsztak az árak, a lakosság pedig ezt nem fokozatos drágulásként, hanem sokkszerű áremelkedésként élte meg.

Pánikvásárlás és gyors árrobbanás a kutakon

A – naponta változó – adatok szerint az A–95-ös benzin ára a nagyjából 55-60 hrivnya (417,2-455,13 forint) körüli szintről 70 hrivnya (530,98 forint) közelébe emelkedett literenként, miközben a gázolaj 61 hrivnya (462,71 forint) körüli szintről 73 hrivnyára (553,74 forintra) ugrott. A prémiumhálózatoknál a dízel és a magasabb kategóriás benzin ára még ennél is drágább. Az OKKO például 70,99 hrivnyás (538,5 forintos) A–95-ös, 73,99 hrivnyás (561,25 forintos) prémiumbenzin-, illetve dízelárat közölt, míg a prémiumdízel elérte a 76,99 hrivnyát (584 forintot). Ez már önmagában is bizonyítja, hogy a piaci szereplők nem néhány filléres korrekciót hajtottak végre, hanem a megváltozott költségkörnyezetet gyorsan és érdemben érvényesítették a fogyasztói árakban.

A hirtelen drágulás főként azért váltott ki erős társadalmi reakciót, mert a fogyasztók nemcsak a magasabb árakat érzékelték, hanem a bizonytalanságot is. Szerhij Kujun, az A–95 tanácsadó cég vezetője arról beszélt, hogy a múlt héten a vásárlók körében valóságos pánik alakult ki: az értékesítések egyes helyeken 30-50 százalékkal megugrottak, a járművezetők kannákba, hordókba és kuponok formájában is elkezdték felhalmozni az üzemanyagot, sőt több nagy hálózat online rendszere is leterhelődött. Ez azonban nem a klasszikus hiánypánik volt, hanem inkább az árak további emelkedésétől való félelem. A lakosság egy része úgy érezte, most kell még „régi áron” tankolni, mielőtt újabb ugrás következne be.

Előre áraz a piac

A mostani válság megértéséhez kulcskérdés lehet az árképzés logikája. Szakértők szerint a kutak nem a korábban olcsóbban beszerzett készletek alapján áraznak, hanem abból indulnak ki, mennyibe kerül a következő beszerzés. Dmitro Ljouskin üzemanyagpiaci szakértő szerint a kereskedők „literben gondolkodnak”: ha eladnak ezer litert, akkor ugyanannyi litert szeretnének visszavásárolni, nem kevesebbet. Ezért hiába van még a tartályokban korábbi, olcsóbb készlet, azt olyan áron kell értékesíteni, amely biztosítja az utánpótlás finanszírozását. Ellenkező esetben a kereskedő elveszíti a forgótőkéjét, és a következő körben már nem tudja ugyanazt a mennyiséget beszerezni. Ezzel a gondolatmenettel magyarázzák, miért emelkedtek a kiskereskedelmi árak gyakorlatilag még azelőtt, hogy a régi készletek teljesen kifutottak volna.

Ljouskin becslése szerint a beszerzési ár Izmailnál: 

1. már 64 hrivnya (485,87 forint) körül mozgott literenként dízel esetében, 
2. a benziné pedig 62 hrivnya (470,3 forint) körül volt, és a világpiaci jegyzések további emelkedése miatt ezek a szintek még magasabbra kerülhetnek. 

A szakértő azt is elmondta, hogy a működési költségekkel, országon belüli logisztikával, bérekkel és egyéb terhekkel együtt az ár 67-69 hrivnya (508,23-523,4 forint)  körül alakulhat, a nagy hálózatok végső fogyasztói ára pedig akár 80-85 hrivnya (606,84-644,77 forint) közelébe is eljuthat. Ugyanakkor szerinte a társadalmi nyomás miatt a cégek egy része nem közvetlenül áremeléssel, hanem a kedvezmények visszavágásával próbálja érvényesíteni a magasabb költségeket.

Importfüggőség és korlátozott piaci mozgástér

Az állam reakciója is ezt a kettősséget tükrözi. Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök találkozott a legfontosabb piaci szereplőkkel, és világossá tette, hogy a kormány elsődleges célja a folyamatos ellátás fenntartása. A kabinet azt várja az állami Ukrnaftától és a magáncégektől, hogy biztosítsák a piac megfelelő ellátását, miközben az árak „tisztességesen” alakulnak, és ne jelenjenek meg belső spekulációs elemek. A Monopóliumellenes Bizottság közben vizsgálatot indított az esetleges versenykorlátozó magatartás miatt, de a nyilatkozatokból az látszik, hogy a hatóságok is érzékelik: a drágulás hátterében jelentős részben objektív, külső okok állnak.

A versenyhatóság elnöke szerint Ukrajna világos üzemanyag-termékeinek több mint 85 százaléka importfüggő, mióta a legfontosabb hazai finomítói kapacitás kiesett. 

A hatóság kiemelte, hogy a kereslet megugrása, a készletek csökkenésétől való félelem, a tényleges beszerzési költségek emelkedése és a bonyolult logisztika együttesen húzza felfelé az árakat. Vagyis a mostani piaci mozgás sokkal inkább költségsokk, mintsem egyszerű kereskedői túlzás.

Emiatt úgy vélik, hogy ebben a helyzetben az árstop vagy a szigorú állami árszabályozás sem jelentene valódi megoldást. Ljouskin szerint ha a hatóság mesterségesen alacsonyan tartaná az árakat, azzal nem a drágulást állítaná meg, hanem a kínálatot veszélyeztetné. Az üzemanyag eltűnhetne a piacról, mert senki nem finanszírozná tartósan a veszteséges értékesítést. A mostani ukrajnai helyzetben tehát a kormány legfeljebb lassítani, monitorozni és koordinálni tudja a piacot, de nem képes kivonni azt a nemzetközi energiasokk hatása alól.

A mezőgazdaság költségei is meredeken nőnek

Az ellátásbiztonság kérdésében ugyanakkor egyelőre nem a teljes hiány, inkább a fokozott sérülékenység a kulcsszó. Információk szerint az ország átlagosan mintegy 20 napnyi üzemanyagkészlettel rendelkezik, és rövid távon még van mozgástér a tartalékok feltöltésére. Szerhij Kujun úgy látja, hogy márciusban nem várható általános üzemanyaghiány, és a beszállítók várhatóan áprilisra is képezhetnek némi készletet, részben a tavaszi mezőgazdasági munkák igényeire. Ez azért fontos, mert a háborús körülmények és a tárolási kockázatok miatt Ukrajna nem tud olyan nagy stratégiai készleteket felhalmozni, mint sok európai ország. A piac tehát működik, de jóval kisebb pufferekkel, mint békeidőben vagy stabilabb ellátási rendszerekben.

A mezőgazdaság számára viszont már most komoly következményei vannak a drágulásnak. Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács alelnöke arról beszélt, hogy a gazdálkodók korábban körülbelül 55 hrivnyáért (417,2 forint) vásároltak nagy tételben dízelt, most azonban 74-79 hrivnya (561,33-599,25 forint) között mozog az ár. Mivel egy hektár föld megműveléséhez átlagosan 70 liter üzemanyag szükséges, ez hektáronként mintegy 1400 hrivnya (10 620 forint) többletköltséget jelent. Egy 1000 hektáros közepes gazdaság esetében ez 1,4 millió hrivnya (10,6 millió forint) plusz forrást igényel csak ezen az egy költségsoron. Ráadásul a műtrágyaellátás is problémásabbá vált, részben a tengeri szállítás korlátozása, részben a földgáz drágulása miatt. A termelők tehát egyszerre szembesülnek magasabb üzemanyag- és inputköltségekkel.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a tavaszi mezőgazdasági szezon Ukrajnában eleve feszes időkeretben zajlik. A déli régiókban már megkezdődtek a munkák, a középső és északi térségekben ugyanakkor az időjárás miatt csúszás tapasztalható. Ha a kampány később indul, a termelőknek rövidebb idő alatt kell nagyobb intenzitással dolgozniuk, ami tovább növeli az üzemanyag iránti keresletet.

A következő időszak kimenetele ezért döntően attól függ, mennyire bizonyul tartósnak a külső geopolitikai sokk. Amennyiben a tengeri szállítási útvonalak körüli helyzet enyhül, az olajárak visszább húzódhatnak, és az ukrajnai árak is stabilizálódhatnak egy magasabb, de kezelhető szinten. Ha azonban a közel-keleti konfliktus elhúzódik, a szállítási kockázatok fennmaradnak, és az európai beszállítók továbbra is elsősorban saját piacaikat védik, akkor az ukrajnai töltőállomásokon újabb drágulási hullám jöhet. Ebben az esetben a 80 hrivnya (606,84 forint) feletti literár sem tűnik irreálisnak, főleg a prémiumszegmensben.