Vége: leáll a világ egyik legnagyobb kohója, az EU-t újabb súlyos csapás érte – ez is jobban fáj, mint bárki másnak

Sorban érkeznek a hírek, a Hormuzi-szoros elzárása milyen újabb és újabb módokon sújtja a világgazdaságot, kiemelten az energia és a nyersanyagok importjára szoruló Európai Uniót, amely az előrelátás hiányában maga zárta el magát fontos ellátási forrásoktól. Az olaj és a műtrágya kálváriája már ismert, most a Közel-Keletről újabb nagyon rossz hír érkezett, amely az egyik legfontosabb ipari fém utánpótlását érinti. Kitaláljuk, kinek jelenti ez a legnagyobb döfést? Készülhetünk az inflációra.

A Bloomberg híre: fokozatos termelésleállítást kezdett az Aluminium Bahrain BSC.

Ez a cég üzemelteti a világ legnagyobb egy telephelyen működő alumíniumkohóját. Azért állnak le, hogy megőrizzék nyersanyagkészleteiket, miközben a létfontosságú Hormuzi-szoros forgalma szinte teljesen leállt a két hete zajló iráni konfliktus miatt.

Az Alba néven ismert vállalat azt közölte: három termelési vonal leállítását indította el. Ezek együtt az éves 1,6 millió tonnás termelés kapacitásának 19 százalékát teszik ki. A felfüggesztés lehetővé teszi, hogy optimalizálják a nyersanyagkészleteket, miközben az üzem többi része tovább működhet.

Mihez kell az alumínium? Körülbelül mindenhez, és ha drágul, az inflációt gerjeszt

Mielőtt továbbmennénk: az alumínium kapcsán ne kanalakra gondoljunk. Olyan termékek előállításához elengedhetetlen – az árukat jelentősen befolyásolva –, mint 

• a közlekedésben repülőgépek, autók, vasúti járművek, hajók elemei,
• az építőiparban ablakkeretekhez, homlokzatburkolatokhoz, tetőelemekhez, szerkezeti elemekhez, hidakhoz és állványzatokhoz,
• az energiaágazatban: nagyfeszültségű távvezetékek, elektromos kábelek, transzformátorok, légvezetékes villamos hálózatok alapanyaga, 
• a csomagólóiparban ebből készülnek az üdítős- és sörösdobozok, az alumíniumfólia, az ételtároló tálcák és a gyógyszeres blisztercsomagolás,
• a gépiparban gépek és berendezések, hőcserélők, nyomástartó edények, szivattyúk és burkolatok,

és akkor még nem is beszéltünk a különböző elektronikai és fogyasztási cikkek részeiről, a megújuló energia esetében a napelemek kereteiről, a szélturbinák alkatrészeiről, az elektromos autók szerkezeti elemeiről és az akkumulátorházakról.

Az egész világ borult, nem csak a Közel-Kelet

A közel-keleti zűrzavar nem csak Bahreinnek, a globális alumíniumipar egészének sokkot okoz: a gyártók áremelkedéssel szembesülnek, a kereskedők széles körű ellátási fennakadásokra számítanak. A Londoni Fémtőzsdén az árak több mint 9 százalékkal emelkedtek azóta, hogy a múlt hónap végén kitört az iráni háború, és 2022 óta a legmagasabb szintre jutottak.

Kit érint a legdurvábban az áremelkedés? Az energiához hasonlóan az EU-t

A Közel-Kelet más alumíniumkohóihoz hasonlóan az állami tulajdonú Alba is nehézségekkel szembesül: a fém kiszállítása és az alumínium-oxid (alumina) alapanyag beérkezése is akadozik a Hormuzi-szorosnál kialakult szállítási korlátozások miatt. Az Alba a hónap elején felfüggesztette az értékesítést ügyfelei felé, miközben Katar állami energiacége kénytelen volt leállítani az alumíniumgyártást földgázhiány miatt.

Az acél után az alumínium a világ legszélesebb körben használt ipari fémje, de az utóbbi években a piacot időről időre ellátási sokkok rázták meg. 

Ezek rávilágítottak a bauxitbányákból, alumínium-oxid-finomítókból és alumíniumkohókból álló, összetett ellátási lánc sérülékenységére, amely világszerte a gyártókat szolgálja ki, gyakran olyan speciális formákban, amelyek nehezen helyettesíthetők – mutat rá a Bloomberg.

Iparának alumíniumszükséglete meredeken emelkedett ebben az évtizedben, és a Közel-Keletről is szállít. Szegény embert az ág is húzza: az energiaárak felszökése is az EU-t érinti a legérzékenyebben az iráni konfliktus nyomán, mert úgy „diverzifikált”, hogy az olcsó orosz energiáról lemondott a kockázatos közel-keleti javára.