Állampapír: a tűzzel játszik Donald Trump, elszabadulhat a pokol az amerikai kötvénypiacon
Az amerikai kötvénykereskedők a 30 éves állampapírokra - a Hormuzi-szoros blokádja és az energiaválság miatt elszabaduló inflációra tekintettel – már az évi 5,5 százalékos hozamot is a célkeresztbe vették - írta a Citigroup kedden befektetőknek szóló feljegyzésében.
Elszállt a 30 éves amerikai állampapírok hozama
Jim McCormick, a Citi londoni makrostratégája szerint ezt a szcenáriót valószínűsíti, hogy a hosszú lejáratú hozamok a héten 5,16 százalékra emelkedtek, megközelítve a 2007 óta elért legmagasabb értéket.
A befektetők számítása a kincstárjegyekkel kapcsolatban gyökeresen megváltozott
– mondta McCormick Szingapúrban.
A maginfláció csak nem akar lassulni, míg az amerikai növekedés várhatóan felülmúlja a fejlett piacok többi részét, mivel a világ legnagyobb gazdasága saját kitermelésének köszönhetően messze jobban vészelheti át az iráni háború következtében kialakult energiaválságot
– tette hozzá.
A 30 éves hozamok közelmúltbeli emelkedése mindezért zárójelbe tette azt az eddig működő logikát, hogy az 5 százalékos hozam az a küszöbérték, amely már vonzza a mélyponton beszállni kívánó vásárlókat. A Barclays és a BNP Paribas is arra figyelmeztetett, hogy a kötvénypiaci eladási hullám még nem ért véget, lévén a magas energiaárak tovább fokozták az inflációs várakozásokat.
A kötvénypiaci eladási hullám nyomán elkerülhetetlenül esik a kötvények árfolyama, s ennek következtében nő a hozamuk.
Mivel pedig a tőkepiacokon minden mindennel összefügg, a befektetők újragondolják a monetáris politikai kilátásokra vonatkozó elképzeléseiket is. A befektetők most már úgy vélik, hogy a február végén kitört iráni háború előtti kamatcsökkentési várakozásokkal szemben a Fed az árnyomás enyhítése érdekében inkább egy 25 bázispontos alapkamat-emelést hajt végre jövő márciusig.
A világ más fertályain is nőnek a hozamok
Az inflációs várakozások átértékelődése persze a világ többi fertályán is érzékelhető. A német 30 éves kötvényhozam a héten 15 éves csúcsra emelkedett, míg a hasonló lejáratú japán kötvények hozama 1999-es első kibocsátásuk óta a legmagasabb szintre emelkedett.
Az Egyesült Királyságról nem is beszélve, ahol Keir Starmer miniszterelnök pozíciójának a megrendülése keltett a kötvénypiacon aggodalmakat.
Jóllehet a kockázatos eszközök az Iránnal folytatódó háború ellenére is fellendültek – az MSCI fejlett piaci részvényindexe több mint 10 százalékkal emelkedett a márciusi mélypontról –, egyre nő az aggodalom, hogy a magas kockázatmentes kamatok véget vethetnek a ralinak.
A globális gazdaságra nézve a legnagyobb kockázatot a globális kötvényhozamok sokkos állapota jelenti
– mondta McCormick.
Ha a hosszú lejáratú amerikai hozamok tovább emelkednek, meglehetősen instabillá válhat a kockázatosabb eszközök, például a részvények piaca, hiszen ha a kockázatmentes befektetés is hozhat 5,5 százalékot, akkor miért vegyenek rizikós befektetési eszközöket.
- Azon kívül az 5,5 százalékos hosszúlejáratú kamatok mellett az amerikai kormánynak jelentősen magasabb kamatokat kellene fizetnie gigaadóssága után, ami más közkiadások lefaragását vagy adóemeléseket tenne szükségessé.
- További következmény lenne, hogy mivel az Egyesült Államokban a hosszú lejáratú állampapírok hozamához vannak kötve a lakossági hitelek kamatai, például a 30 éves jelzálogkamatok átlagos szintje is emelkedne, ami lehűtené a lakáspiacot, és kiszorítaná a potenciális vásárlókat.
- A vállalatok is magasabb tőkeköltségekkel szembesülnének a vállalati kötvények kibocsátásakor vagy hitelfelvételkor, ami lassíthatja a vállalati beruházásokat és a hosszú távú termelékenység növekedését. A növekedésorientált szektorok és a technológiai cégek különösen érzékenyen reagálnának.
- A kötvénypiachoz visszatérve, az állampapír-tulajdonosok pedig azért szenvednének el tőkeveszteségeket, mert a már beszerzett, alacsonyabb kamatozású kötvényeik értéke gyors ütemben csökkenne.
