A NATO Hormuzi-szoros-műveletet mérlegel: a megnyitásban részt vehet a katonai szövetség, de nem háborúzna
Az iráni konfliktus kezdete óta a Hormuzi-szoros hajóforgalma szinte teljesen leállt. Bár néhány teherhajó és olajszállító tanker időnként áthalad az útvonalon – olykor kikapcsolt jeladókkal –, a világ egyik legfontosabb energiaútvonala gyakorlatilag működésképtelenné vált. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Irán új ellenőrző rendszert vezetett be a szoros felügyeletére, ami tovább növeli a feszültséget. Egyes értesülések szerint több NATO-tagállam támogatná az elképzelést a beavatkozásról a szoros megnyitása érdekében, azonban egyelőre nincs meg a szükséges teljes egyetértés. A kérdés várhatóan szóba kerülhet a NATO július 7-8-i ankarai csúcstalálkozóján is – írja az Origo.
Fotó: U.S. Navy
Jelentős irányváltást jelentene egy NATO-akció a Hormuzi-szorosban
Alexus Grynkewich, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: először politikai döntésre van szükség, csak ezután kezdődhet meg a részletes katonai tervezés. Hozzátette, hogy természetesen számolnak egy, a Hormuzi-szorosban végrehajtandó művelet lehetőségével. Irán azután zárta le a Hormuzi-szorost – amelyen a világ olaj- és LNG-szállításának mintegy ötöde halad át –, hogy február végén amerikai és izraeli támadások érték az országot.
Egy ilyen NATO-akció jelentős irányváltást jelentene, mivel a szövetség korábban azt hangsúlyozta: csak a harcok lezárulta után, egy szélesebb nemzetközi koalíció részeként vállalna szerepet a térség biztosításában.
A szoros lezárása komoly gazdasági hatásokkal jár világszerte. Az energiaárak meredeken emelkednek, miközben romlanak a gazdasági növekedési kilátások. Továbbra sem világos azonban, hogy a NATO miként tudná garantálni a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladását.
Az Egyesült Államok korábbi próbálkozása gyors kudarcot vallott a kereskedelmi hajók szoroson való átkísérésére, annak ellenére, hogy Washington jelentős katonai erőt vezényelt a térségbe.
Megosztottak a NATO-tagállamok
A konfliktus a NATO-tagállamok között is feszültségeket okozott. Több európai szövetséges elutasította Donald Trump amerikai elnök korábbi kérését, hogy aktívan segítsenek a szoros megnyitásában. Trump emiatt többször is élesen bírálta partnereit, és Washington nemrég 5000 amerikai katona kivonását jelentette be Németországból.
A NATO egyik tisztviselője szerint ugyan több tagállam továbbra is ellenzi a közvetlen szerepvállalást, de ha a blokád tartós marad, az energiaválság és a gazdasági károk miatt nőhet a támogatottsága egy beavatkozásnak.
Grynkewich szerint a hajóforgalom helyreállítása közös stratégiai érdek, különösen annak fényében, hogy Irán már NATO-területeket is elért rakétatámadásokkal. Hangsúlyozta: a gazdasági visszaesés hosszabb távon a hadiipari kapacitásokat is gyengítheti.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
