Nevet vált a világ egyik legkisebb területű állama
A 21 km2-es szigeten fekvő mikroállam neve nem véletlenül kerül ismét a nemzetközi figyelem középpontjába. Az egykor rendkívül gazdag foszfátkitermelésből élő ország ma a klímaváltozás egyik legsérülékenyebb állama, miközben a világ egyik legsúlyosabb elhízási válságával is küzd – írja az Origo. A naurui országnév-változtatási kezdeményezés mögött identitáspolitikai és kulturális szempontok állnak.
Fotó: Mike Leyral / AFPc
A gyarmati múlt levetése a cél Naurun
A naurui kormány szerint a „Nauru” elnevezés idegen nyelvek torzítása nyomán alakult ki, miközben a sziget eredeti neve „Naoero”. Az ország hivatalos nyelveként beszélt „Dorerin Naoero” elnevezés is ezt az ősi formát őrzi. David Adeang elnök már januárban jelezte: a névváltoztatás erősebben tükrözné a nemzet kulturális örökségét és identitását.
A mindössze 20 négyzetkilométeres sziget a 19. század végétől német protektorátus volt, majd ausztrál fennhatóság alá került. Függetlenségét végül 1968-ban nyerte el.
Nauru hosszú időn át a világ egyik leggazdagabb országa volt egy főre jutó GDP alapján. A sziget rendkívül tiszta foszfátlelőhelyei hatalmas bevételeket hoztak, különösen az 1960-as és 70-es években.
A bányászat azonban súlyos környezeti pusztítással járt. A sziget belső területeinek jelentős része lakhatatlanná vált, a természeti erőforrások pedig fokozatosan kimerültek. A gazdaság összeomlása után az ország egyre inkább külső támogatásokra szorult.
A korábban termékeny földek eltűnésével az importált, olcsó feldolgozott élelmiszerek vették át a hagyományos étrend helyét. A következmények drámaiak:
- a felnőtt lakosság több mint 70 százaléka elhízott,
- 94 százalék túlsúlyos,
- a 2-es típusú cukorbetegség a lakosság több mint 40 százalékát érinti.
Az országban rendkívül gyakoriak a szív- és vesebetegségek is, az átlagos testtömeg pedig meghaladja a 100 kilogrammot. Nauru az elérhető adatok szerint a világ legelhízottabb országa.
Ausztrál milliárdok a kitoloncoltak befogadásáért
A szigetország az elmúlt években új bevételi forrásokat keresett. Tavaly egyezséget kötött a korábban is támogatásokat juttatott Ausztráliával, miután az ausztrál kormány bejelentette: 30 év alatt 2,5 milliárd ausztrál dollárt fizet Nauru számára olyan kitoloncoltak befogadásáért, akiket más országok nem hajlandók visszafogadni. A program főként olyan embereket érint, akiknek ausztrál vízumát bűncselekmények vagy „jellembeli kifogások” miatt vonták vissza, ugyanakkor hazájukban üldöztetés fenyegetné őket.
Nauru költségvetése eddig is jelentős részben ausztrál támogatásokból működött, az új megállapodás pedig hosszú távon stabilizálhatja a gazdaságot.
Útlevélárusítással finanszíroznák a túlélést
A klímaváltozás miatt emelkedő tengerszint különösen nagy veszélyt jelent a szigetország számára. A kormány tervei szerint a part menti lakosság nagy részét a sziget belső, korábban bányászott területeire költöztetnék át.
Ehhez azonban előbb rehabilitálni kellene a súlyosan károsodott földeket. A munkálatok megkezdéséhez a becslések szerint legalább 65 millió dollár szükséges.
A finanszírozást részben egy különleges útlevélprogramból teremtenék elő:
külföldiek mintegy 140 ezer dollárért vásárolhatnának naurui állampolgárságot és útlevelet – még akkor is, ha valószínűleg soha nem járnak majd a távoli csendes-óceáni szigeten, ugyanakkor élvezhetik annak előnyét, hogy a naurui útlevéllel sok vonzó ázsiai országba vízum nélkül lehet beutazni.
A kormány szerint a területrendezés után a lakosság közel 90 százaléka költözhetne át a sziget újonnan kialakított belső részeire.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
