Meghozták a döntést, Európa végignézi: Kínába terelik az orosz olajat, átépítik a teljes csővezetékrendszert - megvan a megállapodás, indul a tervezés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJerlan Akkenzsenov kazah energiaügyi miniszter az Interfaksznak azt mondta, hogy a most aláírt dokumentum az alapelveket rögzíti, ami azt jelenti, hogy a felek még nem zárták le teljesen a megállapodást. Az orosz olajexport évi további 2,5 millió tonnával szeretnék növelni Kína irányába.
Minden készen áll az orosz olajra Kínában
A miniszter korábban jelezte: a projekthez még nem készült teljes megvalósíthatósági tanulmány, de az előzetes számítások már rendelkezésre állnak. Akkenzsenov szerint további olajátemelő állomásokra, vezetékhurkokra és kapacitásbővítésre lesz szükség. A tervezés csak az alapdokumentumok véglegesítése után indulhat el. A kazah képviselő ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a technikai problémák kezelhetők, ha a felek
- politikai
- és kereskedelmi szinten
meg tudnak állapodni.
Az Ataszu–Alasanku vezeték évek óta az egyik fontos keleti irányú útvonal az orosz olaj számára. A jelenlegi megállapodás alapján Oroszország évente 10 millió tonna olajat juttathat el Kínába Kazahsztánon keresztül, a KazTransOil és a Rosznyefty közötti szerződést pedig
2034. január 1-jéig meghosszabbították.
A kazah csővezeték-üzemeltető tájékoztatása szerint a tranzitdíj tonnánként 15 dollár, vagyis a május 29-i, nagyjából 304 forintos dollárárfolyammal számolva körülbelül 4600 forint tonnánként.
Oroszország nem esett pánikba
Oroszország a nyugati piacok szűkülése után egyre nagyobb súlyt ad az ázsiai vevőknek. Kína és India az ukrajnai háború után az orosz kőolaj legfontosabb vásárlói közé került, Peking pedig vezetékes és tengeri útvonalon is jelentős mennyiséget vesz át. A Reuters korábbi összesítése szerint Kína 2025-ben továbbra is Oroszország egyik legfontosabb energiapiaca maradt, miközben a két ország az olaj mellett
a földgáz- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítások bővítéséről is tárgyalt.
Kazahsztán így tranzitdíjhoz jut, erősíti szerepét az eurázsiai energiaútvonalakban, és saját infrastruktúráját is fejlesztheti. Közben Asztanának ügyelnie kell arra, hogy ne csak orosz tranzitországként tekintsenek rá, hiszen saját kőolajexportja is nagyrészt érzékeny útvonalakon mozog. A Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorciumon, vagyis a CPC-rendszeren keresztül halad a kazah olajexport döntő része, ezért az ország számára különösen fontos, hogy több irányban is működőképes, politikailag kezelhető export- és tranzitlehetőségei legyenek.
Miért kell Kínának az orosz olaj?
Az évi 2,5 millió tonnás többlet a kínai teljes olajimporthoz képest nem óriási mennyiség, de vezetékes szállításról van szó, amely kevésbé kockázatos, mint a tengeri útvonalak. Peking az utóbbi években következetesen arra törekedett, hogy az energiahordozók több forrásból és több útvonalon érkezzenek, ebben pedig a közép-ázsiai infrastruktúra stratégiai tartalékot jelent.
