Brutális hardverrel jöhet az 1000 dolláros PlayStation 6, ami háromszor gyorsabb lehet elődjénél – érkezik a hordozható verzió is

A videójáték-ipar fejlődése mindig ciklikus logikát követett: a nagy konzolgyártók jellemzően hat-nyolc évente kezdenek új generációt, mely nemcsak technológiai frissítést, hanem piaci újrarendeződést is hoz. A PlayStation 5 2020-as megjelenése óta eltelt időben a szokottnál többször merül fel az utód, a PlayStation 6 kérdése. Az elmúlt hónapokban infó is megjelent az interneten lehetséges új konzolról, melyek alapján a Sony nem csupán egy erősebb géppel készülhet, hanem egy kettős stratégiával: egy klasszikus otthoni konzollal és egy hordozható eszközzel. Ha a kiszivárgott információk legalább részben pontosnak bizonyulnak, a PS6 nem pusztán technológiai frissítés lehet, hanem egy olyan platformváltás, mely a konzolpiac szerkezetére is hatással lehet.

A PlayStation 6 nem kicsi teljesítménynövekedést ígér

A jelenlegi információk szerint a Sony a következő generációban ismét az AMD technológiájára építhet. A információk alapján a PlayStation 6 központi processzora az AMD Zen 6 architektúrájára épülhet, míg a grafikai feldolgozást az RDNA 5 generáció végezheti. A lapkák a félvezetőgyártás élvonalát jelentő, 3 nanométeres gyártástechnológiával készülhetnek, mely a teljesítmény növekedése mellett energiahatékonysági előnyöket is kínál. A kiszivárgott adatok szerint 

Ez a felosztás azt a célt szolgálja, hogy a játékok számára több számítási kapacitás maradjon, miközben a háttérfolyamatok nem vesznek el erőforrást a játékmenettől.

A grafikus teljesítmény szintén jelentős ugrást hozhat. A pletykák szerint a grafikus egység 42 és 52 számítási egység közötti konfigurációban működhet, 2,6-3 gigahertzes órajelen. A rendszer memóriája akár 30-40 gigabájt GDDR7 lehet, mely egy 160 bites memóriabuszon keresztül körülbelül 640 gigabájt/másodperces sávszélességet biztosíthat. 

• A jelenlegi becslések szerint ez a konfiguráció hagyományos grafikai teljesítményben körülbelül két és félszer-háromszor gyorsabb lehet a PlayStation 5-nél, 
• míg sugárkövetésben (ray tracing) akár hat-tizenkétszeres ugrást is hozhat. 

A ray tracing, vagyis a valósághű fény- és árnyékszimuláció ma még sok játékban kompromisszumokkal jelenik meg, mert komoly számítási igényt jelent. Ha a következő generáció valóban ekkora teljesítményt kínál ezen a téren, az a fejlesztők számára szélesebb eszköztárat nyithat meg a grafikai megoldások terén.

Nem elég már csak egy konzolra fókuszálni

A szivárgások egyik legérdekesebb eleme azonban nem feltétlenül az asztali PS6, hanem egy külön hordozható PlayStation-konzol lehetősége. A pletykák szerint a Sony egy kisebb, energiatakarékosabb AMD-technológiára épülő kézikonzolt is fejleszthet, mely hat processzormaggal és tizenhat grafikus számítási egységgel rendelkezhet. A rendszer LPDDR5X memóriát használhat, melyet a mobil eszközökben is gyakran alkalmaznak a kedvező fogyasztási jellemzők miatt. 

A Sony korábban már próbálkozott kézikonzolokkal a PlayStation Portable és a PlayStation Vita formájában, ezek azonban hosszabb távon nem tudtak olyan piaci sikert elérni, mint a Nintendo hordozható rendszerei. A helyzet azóta jelentősen megváltozott. A Nintendo Switch több mint 140 millió eladott példányával bebizonyította, hogy a hordozható és otthoni játék közötti átjárhatóság komoly piaci igényt elégít ki. Emellett az elmúlt években egy új kategória is kialakult: a PC-alapú kézikonzolok piaca, melyet a Valve Steam Deckje indított el, és melyhez azóta több gyártó is csatlakozott.

Ha a Sony valóban visszatér a hordozható eszközök piacára, azzal közvetlenül a Nintendo modelljének állíthat versenytársat, miközben a PC-alapú hordozható gépekkel is szembe szállhat. Ezzel pedig a vállalat a következő generációban nem pusztán egy új konzolt, hanem egy szélesebb PlayStation-ökoszisztémát építene ki.

Teljes átalakulásban van a konzolpiac

A konzolpiac az elmúlt években egyébként is átalakulóban van. Hosszú időn keresztül a verseny elsősorban két klasszikus platform között zajlott: a Sony PlayStation és a Microsoft Xbox között. A Nintendo azonban a Switch modellel egy harmadik irányt nyitott, mely a hordozhatóságot és a nappali játékot ötvözi. Eközben a PC-alapú játékipar is egyre közelebb került a konzolos élményhez, különösen a Steam Deck megjelenése óta.

Ebben a környezetben a Sony kettős hardverstratégiája azt jelentheti, hogy a következő generációban három különböző szegmens versenyezhet egyszerre: 

• a klasszikus nappali konzolok, 
• a hordozható rendszerek 
• és a PC-alapú platformok. 

A PlayStation 6 így nemcsak egy új hardver lehet, hanem egy olyan lépés, mely a PlayStation márkát többféle eszközön teszi elérhetővé.

A Microsoft következő generációs Xboxáról jelenleg kevés konkrét információnk van egyelőre. Egyes iparági források szerint a vállalat ismét arra törekedhet, hogy a technikai specifikációk terén a legerősebb konzolt kínálja. Ha ez valóban így történik, elképzelhető, hogy a következő Xbox papíron erősebb lesz a PS6-nál. A gyakorlatban azonban ennek hatása egyre kisebb lehet. A modern grafikai technológiák, például az intelligens felskálázás vagy a fejlett sugárkövetési algoritmusok csökkentik a hardverek közötti különbségek jelentőségét.

A verseny ezért várhatóan inkább más területeken dőlhet el: az exkluzív játékok, a szolgáltatások, az előfizetéses modellek és az árképzés mind olyan tényezők, melyek legalább akkora súlyúak lehetnek, mint a nyers számítási teljesítmény.

De mennyi lesz az annyi?

A következő generáció egyik legnagyobb bizonytalansága az árazás. A PlayStation 5 2020-ban 499 dolláros induló áron jelent meg, Magyarországon a lemezes változat 184 990 forint, a lemezmeghajtó nélküli pedig 149 990 forint volt. Azóta azonban jelentősen változott a gazdasági környezet. A félvezetőgyártás költségei emelkedtek, a fejlettebb gyártástechnológiák drágábbak, és az új generációs memóriák ára is magas lehet a bevezetés időszakában. Arról nem is beszélve, hogy ezek már az időközben kiadott PlayStation 5 Pro árát is megdobták: az eredeti 699 dollárról 749 dollárra emelkedett.

A konzolpiacon eddig viszonylag stabil árszintek voltak jellemzők, azonban a mostani világgazdasági történések miatt egyre kiszámíthatatlanabb az árazás.

A jelenlegi hardverárak és a PlayStation 5 Pro árszintje alapján reális forgatókönyv lehet, hogy a PlayStation 6 induló ára inkább a 799-899 dolláros sávba kerül, miközben egy magasabb felszereltségű modell akár ennél is drágább lehet. Ha lekövetjük az elmúlt évek hazai viszonteladói logikáját, akkor 

Ekkor Magyarországon is fel fog merülni a kérdés, hogy ha a konzol ára ennyire közel van a 400 000 forintos küszöbhöz, vajon a kereskedések meg merik-e lépni, hogy fölé árazzák. 

A Sony ugyanakkor hagyományosan nem a hardverértékesítésből termeli a legnagyobb nyereséget. A konzolgyártók gyakran a generáció elején alacsony árréssel vagy akár veszteséggel adják a készülékeket, és a profitot később a játékok, a digitális értékesítés és az előfizetéses szolgáltatások – például a PlayStation Plus – révén realizálják.

A kérdés valójában az, hogy a játékosok mennyire érzik majd indokoltnak a generációváltást. A PlayStation 5 korszakának egyik tanulsága, hogy a fejlesztők hosszú ideig támogatják az előző generációs konzolokat is. A cross-gen fejlesztések és játékok miatt az új hardver előnyei gyakran csak fokozatosan jelennek meg. Ha ez a trend folytatódik, akkor a PlayStation 6 indulásakor is sok játék több platformon jelenhet meg, ami lassíthatja a generációváltás tempóját. Ugyanakkor azok számára, akik a PS4 Pro generációjánál maradtak, a PS6 már akkora technológiai ugrást jelenthet, mely végül mégis indokolttá teszi a váltást – ekkor pedig a Sony nagyon boldog lesz, mert jelentős számú PS4-játékos a mai napig kitart a konzol mellett.