A szakmának kellenek a PSZÁF-rendeletek

Dacára annak, hogy szigorúan szakmai kérdésről volt szó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) rendeletalkotási joga a jelek szerint politikai harc áldozatává vált. Erre utalt Szász Károly, a felügyelet elnöke, amikor tegnapi tájékoztatóján arról beszélt, hogy a felügyelt intézmények, a felügyelet és az államigazgatás képviselői között is támogatott, a nemzetközi gyakorlatban bevett javaslatot az előzetes egyeztetések során mind a kormánypártok, mind a legnagyobb ellenzéki párt támogatta.
Azzal, hogy a hitelintézeti törvény módosítása során a javaslat mégsem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, koherenciazavar keletkezett a hitelintézeti törvényben is, amelynek bizonyos pontjai már számoltak a felügyelet rendeletalkotási jogával. Szász Károly szerint megkezdték a jelenlegi helyzetre szóló megoldási javaslatok kidolgozását, ám nem hagyott kétséget afelől, hogy a mostani állapotot csak átmenetinek tekintik. Szász szerint legkésőbb a jövőre esedékes, a PSZÁF átalakítása miatt szükségessé váló státustörvény-módosítás során újra kell foglalkoznia az Országgyűlésnek a kérdéssel.
A PSZÁF a jövőben ajánlásokban fogalmazza meg a piac szereplőivel szemben támasztott elvárásait -- tájékoztatott azelnök. Szerinte a megfogalmazott ajánlások kettős célt hordoznak: egyrészt a felügyelt intézmények számára egyértelműsítik, hogy a a felügyelet velük szemben támasztott elvárásainak, másrészt pedig a felügyelet működésének, eljárásának is keretet biztosítanak.
Az ajánlások nem kötelező jellegűek, pusztán azért, mert nem alkalmazzák őket, egyetlen piaci szereplőt sem lehet majd szankcionálni -- hangúlyozta a felügyeleti vezető --, ám a vizsgálatai során a PSZÁF óhatatlanul is értékelni fogja, hogy valamely érintett tudatosan eltér-e azoktól a normáktól, amelyeket a hatályos törvényi előírásokkal összhangban a felügyelet követendőnek tartott. Az ajánlásokat előzetesen igen széles körben egyeztették, a tárgyalófelek javaslatait beépítették az anyagba -- tájékoztatott Seregdi László főosztályvezető, aki szerint nem egy ajánlással kapcsolatban távlati tervük, hogy a jövőben jogszabályi szintre emelkedjék.
A sajtótájékoztatón Szász elmondta: az aláírt szerződés ellenére semmissé kellett nyilvánítaniuk a felügyelet új székházára kiírt tendert, miután kiderült, hogy a kiválasztott Ybl Palota hasznos alapterülete közel 20 százalékkal kisebb, mint a pályázati anyagban szerepelt. A felügyelet gyorsított közbeszerzési eljárás során keres új székházat magának, amelynek eredményhirdetése december 20-án lesz.