A kereskedelmi bankokat az MNB rendelkezései szerint 2001. február 1-jétől a jelenlegi 11 százalék helyett összesen hétszázalékos tartalékképzési kötelezettség terheli majd, a tartalékokra azonban a jegybank a mostaninál 2,25 százalékponttal kevesebb kamatot fizet. Teljesen megszűnik egyúttal az a lehetőség, hogy a bankok a kötelező tartalékképzésnek állampapírban is eleget tehessenek.
A hitelintézetek a novemberi egyszázalékos jegybanki kamatemelést követően a forintforrásaik után képzett forinttartalékra hatszázalékos, a devizaforrásaik után képzett forinttartalékra pedig 6,5 százalékos kamatot kapnak. A jelenlegi kamatszintet véve alapul, a következő év január 31-től a forintforrások utáni tartalékoknál a kamat 3,75, a devizaforrások utáninál pedig 4,25 százalékra zsugorodik.
A jegybank ezt azzal indokolja, hogy a rátacsökkentésnek a jegybanki eredményt rontó hatása így csak fokozatosan érvényesül. Persze ugyanez a fokozatosság ennek megfelelően megmarad a másik oldalon is. Vagyis a kereskedelmi bankokat a tartalékképzési rendszer miatt terhelő többletköltségek is lassabban morzsolódnak le.
A kötelező jegybanki tartalékrendszer következtében a kereskedelmi bankokat a jegybank számítása szerint jelenleg 71 bázispontos többletköltség sújtja. A következő év februárjától pedig ez (meglehetősen csekély mértékben) 60 bázispontra enyhül.
Az MNB egyébként ígérete szerint félévente módosítja majd a kötelező tartalékokra fizetett kamatot, ezzel a módszerrel mérsékelve tovább a jövedelemelvonást. A most megismert pontos elképzelések szerint tehát a tartalékráta a továbbiakban már nem változik, a tartalékokra fizetett kamatkompenzáció viszont nőhet.