Információnk szerint rendhagyó módon a Fidesz pénteki elnökségi ülésének egyik napirendi pontja volt a lakás-takarékpénztárakról (ltp) szóló törvénymódosítás témája, ám végleges döntés nem született. Sasvári Szilárd, a párt lakásügyekért felelős elnökségi tagja kérdésünkre annyit mondott: e héten további egyeztetések szükségesek.
Az ltp-törvény módosításáról szóló javaslatokat a múlt héten tárgyalta volna a parlament, de a Fidesz javaslatára levették a napirendről -- a kormány által már elfogadott -- elképzelést. A kabinet az előtakarékoskodók állami támogatását az eddigi felére (az éves megtakarítás 15 százalékára, maximum 18 ezer forintra) csökkentené, egyes Fidesz-képviselők viszont 20 százalékot, maximum 24 ezer forintot szeretnének.
Nem szigorítás, hanem éppen az állami támogatás növelése indokolt az ltp-ügyfelek számára, a gazdasági növekedés egyik motorja a lakásépítés, és a nagyobb támogatás illeszkedne a kormányzat lakáspolitikájába -- nyilatkozta eközben Csúcs László, az FKGP parlamenti képviselője lapunknak.
Úgy vélte: 1997, az ltp-k indulása óta az miatt több mint 50 százalékkal értéktelenedett el az állami hozzájárulás mértéke. Ennek összegét ezért évi 50-55 ezer forintra kellene emelni. A hozzájárulás arányának 5-10 százalékpontos csökkentéséről viszont lehetne tárgyalni a Fidesszel -- tette hozzá.
A támogatási rendszer (akármilyen módon történő) megváltoztatására semmiképp sem kerülhet sor januártól, a pénztáraknak erre legalább 2001. július 1-jéig időt kell hagyni -- mondta Csúcs.
Ha a támogatás mértékét minden évben módosítani lehetne egy jogszabály megváltoztatásával (mint azt a javaslat akarja), az "beépített, garantált bizonytalansági elemet" jelent a szektornak. Ezt a javaslatot legföljebb úgy lehetne bevezetni, hogy csak a tárgyévben megkötött új szerződésekre vonatkozzanak az új szabályok, a korábbiakra nem -- szögezte le a kisgazda képviselő.
Az FKGP harmadsorban azt kifogásolja, hogy a módosítás az eddigi nyolc helyett már hat év előtakarékoskodás után lehetővé teszi az ltp-hitel -- és a céljellegű költségvetési hozzájárulás -- szabad (nem lakáscélú) felhasználását. A honatya szerint ezzel pontosan az a fiskális politika kérdőjeleződik meg, amivel az állami támogatás kurtítását indokolta a törvényalkotó.