BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Befizetetlen pénztárforintok

A nyugdíjkasszák tavaly ötvennégymillió forint befizetetlen tagdíj behajtására kérték az adóhatóságot, amely ennek csak bő harmadát tudta visszaszerezni. Valójában jóval több pénz átutalásával késnek a munkaadók, de a behajtás nehézkes. A közelmúltban több pénztár azonosítókártyát adott tagjainak a gondok orvoslására.

A nyugdíjpénztárak 2000-ben 54 millió forint, a munkaadók által be nem fizetett tagdíj behajtására kérték fel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt. Az APEH ugyanakkor e kinnlevőségből 19 millió forintot tudott beszedni tavaly -- tudta meg az adóhivatalhoz közeli forrásokból a Világgazdaság.
A magánpénztáraknál rendezettebb a fizetési fegyelem, mint 1998. évi indulásuk előtt az állami társadalombiztosítási rendszeré volt -- szögezte le Fórizs Sándor, a Nyugdíjpénztári Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke.
Ennek ellenére úgy vélte: a kasszák kinnlevősége 54 milliónál nagyságrendekkel több lehet. A pénztárak ugyanis -- több munkaadói felszólítás után -- csak a végképp be nem hajthatónak ítélt tagdíjhátralékok beszedésére kérik fel az adóhatóságot.
A nemfizetés tipikus oka: a munkaadó vállalkozás nem tudja, hogy alkalmazottja pénztártag valahol, mivel az másik munkahelyről lépett át hozzá. Éppen ezért -- hangsúlyozta Fórizs -- célszerű volna költségvetési forrásból a pénztártagok számára is az állami tb-kártyához hasonlító plasztiklapocskákat kiadni. Ezt a munkaadónak mindig kötelező lenne elkérnie, ha új alkalmazottat vesz fel. A kártyák kibocsátási költsége a szakember szerint legfeljebb 200 millió forint lenne.
Mivel a pénzügyi felügyelet nem támogatta a javaslatot, a Fórizs által vezetett pénztár, az Évgyűrűk az idén saját finanszírozásban bocsát ki az itteni tagságot igazoló plasztiklapokat.
Lényeges különbség van a jogtalanul késlekedők és azok között, akik a munkavállalást követően például tanulni kezdtek vagy gyereket vállaltak -- hívta fel a figyelmet Kozek András, a Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója.
A feketén munkát adók alkalmazottai általában el sem jutnak a kasszákhoz. Egy másik eset, ami a HB-nál ritkán fordul elő, amikor a munkáltató papíron levonja dolgozójától a kasszára jutó járulékot, de az mégsem folyik be oda. A tapasztalat az -- mondta Kozek --, hogy miután a tag jelezte ezt a pénztárnak, az haladéktalanul APEH-vizsgálatot kér. Ennek kezdete előtt azonban a késlekedő vállalkozások gyorsan teljesítik mulasztásukat.
A HB-nál is az a leggyakoribb eset, hogy a munkáltató pontatlanul (például hiányosan vagy a havi rendszeresség helyett csak ritkábban) küldi el a bevallást vagy a pénzt. A kassza e problémát a munkaadóknak negyedévente kiküldött elszámolással próbálja orvosolni.
E pénztár már 2000 őszén saját kártyát bocsátott ki tagjainak. Ennek PIN-kódja segítségével telefonon is lekérdezhető a számlaegyenleg.
A munkahely-változtatások mellett a kisebb cégek megszűnése miatt sem fizet a munkaadók egy része -- tudtuk meg Kádár Gabriellától, a Nationale-Nederlanden Országos Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatójától. E kasszánál a kimutatások szerint a nyilvántartott tagok mintegy 10 százaléka után nem folyik be díj.
A behajtást viszont az nehezíti (az APEH és a kasszák részére egyaránt), hogy általában nagyon kis összegű hátralékok sorsát kell rendezni, mégpedig jelentős költséggel végzett munkával.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.