A PM is nyert "5 forintos" pert

A Fővárosi Bíróság (FB) gazdasági kollégiuma első fokon elutasította a Postabank (Pb) egyik kisrészvényesének keresetét, aki azt kezdeményezte: a bíróság kötelezze az államot képviselő Pénzügyminisztériumot (PM), hogy 134 bankrészvényét ne az állam által ajánlott 5 forintos vételáron, hanem az eredeti névérték 140 százalékáért vásárolja meg tőle.
Korábban több kisbefektető együtt indított perében a FB egy másik tanácsa a mostanival ellentétes állaspontot alakított ki. Ott kötelezték a PM-et, hogy a részvényeket az 1998. augusztus 8-át megelőző időszak átlagárfolyamán, 106,2 százalékon vásárolja meg.
E bíróság álláspontja szerint az államnak azt követően kellett volna ajánlatot tennie a kisrészvényeseknek, hogy 75 százalék feletti részesedésre tett szert, és nem 1999 tavaszán, azután, hogy az 1998. december 31-i közgyűlésen az állam az alaptőke lecsökkentése mellett döntött. Az ajánlatnak 60 napig kellett volna élnie, ezért a korábbi bírósági ítélet a szerződéskötés időpontjaként 1998 októberét jelölte meg.
A mostani döntés szerint a forgalmi érték nem a többségi részesedés megszerzését megelőző időszakban, hanem a szerződéskötési kötelezettség fennállásakor vizsgálandó. Palotás János -- aki egy másik "5 forintos perben" a bankot perelte, a Legfelsőbb Bíróság (LB) döntése értelmében eredménytelenül -- közgazdasági nonszensznek érzi, hogy a bíróság úgy gondolja: reális piaci érték az, amely azt követően alakul ki, hogy valamely befektető bejelentette meghatározó tulajdonszerzését.
Elképzelhető, hogy a részvényesek különböző jogcímeken indítottak pert az állam ellen, így -- fellebbezés esetén -- az LB akár ellentétes döntéseket is hozhat majd -- kommentálta a kétféle elsőfokú ítéletet Hidasi Gábor ügyvéd. A szakember maga is 3 "5 forintos" pert kezdeményezett -- a papírok névértékén számítva mintegy 4,5 milliárd forintot követelő -- 410 ügyfele nevében (ezeknél még az elsőfokú ítéletre várnak).
E perekben (is) a PM jogi képviselője azzal érvel, hogy az állam azért lett többségi részvényes, mert meg kellett mentenie a Pb-t az összeomlástól. Rá nem vonatkoznak a vételi ajánlattal járó konszernfelelősségi szabályok, hiszen nem vásárlással, hanem más módon jutott a banki részvényekhez.
Csakhogy -- mint Hidasiék rámutattak -- a törvény nem tesz különbséget aközött, hogy valaki állami beavatkozás során vagy más módon jutott hozzá a többségi tulajdonhoz.