A felügyelet (egyelőre) nem rendelkezhet

Az uniós jogalkotásban példátlan gyorsasággal fogadta el március végén az EU állam- és kormányfők tanácsa a Lámfalussy-bizottság jelentését. A 2000. július 17-én létrehozott munkacsoportnak az volt a feladata, hogy az európai értékpapírpiacok szabályozásának áttekintése után tegyen javaslatot az egységes európai értékpapírpiac zavartalan működése érdekében szükséges változtatásokra.
A munkacsoport hamar felismerte, hogy a döntő lépést az jelentheti, ha felgyorsítják a tőkepiacok európai szintű szabályozásának döntéshozatali mechanizmusát. Egy-egy uniós jogszabály nemritkán 3-4 évig készül, a pénz- és tőkepiacok mozgását követni tudó szabályozásnak ennél sokkal gyorsabbnak kell lennie.
A Lámfalussy-bizottság épp ezért egy gyorsított jogszabály-alkotási rendszert ajánlott. A javaslat szerint az Európai Parlament (EP) csak a legfőbb, keretjellegű szabályokat alkotná meg, s a konkrét szabályozást alsóbb szintre, az Európai Bizottság mellett létrehozandó Európai Értékpapír-bizottságra (ESC) bízná. Az ESC által elfogadott javaslatok kapcsán az EP csak azt vizsgálná, hogy a szabályozás nem lépi-e túl a testületre delegált jogkört. A szakma és a fogyasztók képviseletét egy másik szervezet, a konzultatív jogkörrel felruházott Európai Értékpapír-szabályozási Bizottság (ESRC) létrehozásával biztosítanák.
Miután a stockholmi csúcs vita nélkül elfogadta a javaslatot, felgyorsultak a folyamatok. A múlt héten kiderült, hogy az ESC és az ESRC működését az év vége helyett már 2-3 hónapon belül megkezdheti.
A most elfogadott tervek egyelőre csak a szabályozás felgyorsításának lehetőségét teremtik meg, a konkrét kérdésekkel még csak általánosságban foglalkozik a jelentés -- mondta el Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) főosztályvezetője. Véleménye szerint egyelőre nincs ok arra, hogy emiatt leállítsák a régóta változtatásra szoruló értékpapírtörvény módosítási folyamatát. Arra azonban mindenképp lehetőséget kell biztosítani, hogy a törvény elfogadása után megszülető új és új uniós normák rendre helyet kapjanak a magyar szabályozásban is.
Balogh László szerint ugyanakkor már most fel kell figyelni arra a javaslatban testet öltő akaratra, amely a hatékonyság érdekében szakmai szintre akarja szorítani a döntéshozatalt. Az, hogy ez a javaslat Stockholmban politikai támogatást kapott, komoly hangsúlyeltolódást jelent.
Magyarországon az értékpapírtörvény nem elégedhet meg csak a keretjellegű szabályozással, mivel a jogalkotási törvény ezt egyelőre nem teszi lehetővé -- mondta el lapunk kérdésére Klemencsics Márta. A Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a múlt év végi sikertelen előterjesztést követően jelenleg nem látja a lehetőségét annak sem, hogy a parlamenten át lehetne vinni a felügyeletnek rendeletalkotási jogot adó döntést, ami gyorsabb, hatékonyabb beavatkozást tenne lehetővé.