Harmadára apadó megtakarítás
A háztartások inflációszűrt pénzügyi megtakarítása márciusban 4,8 milliárd, az első negyedévben pedig 52,2 milliárd forint volt. A márciusi adat mindössze mintegy harmada az előző év azonos időszakában mértnek, a negyedéves visszaesés pedig 25 százalékos. A csökkenés mértékének értékeléséhez érdemes megemlíteni azt is, hogy 2000-ben az azt megelőző évhez képest már bekövetkezett egy jelentős apadás.
Az idén márciusban egyébként a 30 milliárd forint kamatokba foglalt inflációs kompenzációval együtt a háztartások nettó finanszírozási képessége 34,8 milliárdot tett ki. A nettó pénzügyi vagyon piaci áron, az árfolyamváltozásokból adódó 1,3 milliárdos veszteséget is figyelembe véve 46,7 milliárd forinttal emelkedett.
A háztartások az előzetes adatok szerint márciusban ismét több pénzt vettek ki a bankokból, mint amennyit elhelyeztek. A betétkivonás (a tavalyi márciushoz hasonlóan) közelített a tízmilliárd forinthoz. A takarékbetéteknél és betéti okiratoknál így csak a 14,8 milliárd forintos inflációs kompenzáció miatt tudott az állomány 4,9 milliárddal nőni.
Az év harmadik hónapjában egyébként -- a régebbi tendenciákkal ellentétben -- nem csak a forintbetéteknél mutatott a tranzakciók összértéke negatív számot. A háztartások devizabetéteik egy részét (6,8 milliárd forint) is felszámolták. A devizabetétek viszont a dollár ismételt erősödésének köszönhetően 19,6 milliárd forintos átértékelődési nyereséggel gyarapodtak.
A háztartások értékpapírokban tartott pénzügyi vagyona -- a részvényárfolyamok esése miatt -- összességében 3,1 milliárddal csökkent, az operacionális tranzakció 6,8 milliárd forint volt. Márciusban a rövidebb távú megtakarítási formák közül csak állampapír-portfólióját növelte a magánszektor. Az operacionális tranzakció itt 7,4 milliárd forintot tett ki.
A hosszú távú befektetéseknél ugyanakkor folytatódott az előző hónapokhoz hasonló mértékű gyarapodás. Nyugdíjpéntárakba reálértéken 10,6 milliárd, a biztosítókhoz pedig 7,4 milliárd forint áramlott.
A háztartások hiteltartozása -- olvasható a jegybanki jelentésben -- 9,4 milliárd forinttal haladta meg a februári értéket. Az operacionális tranzakció az építési hiteleknél 5,3 milliárd, a fogyasztási kölcsönöknél pedig 6,3 milliárd forint volt. A háztartási szektor nettó hitelfelvétele az MNB szerint az előző két hónapot jellemző mérsékelt keresletet követően ismét elérte a tavalyi átlagos havi értéket.
Számításaink szerint azonban némi elmaradás még megállapítható. A fogyasztási hitelfelvétel átlaga ugyanis 2000-ben 7,1 milliárd forintot tett ki. Az építési kölcsönöknél pedig a felfutás után a második fél évben a hitelfelvétel átlagos havi értéke elérte a 6,7 milliárdot.
