Következetes az ECB

Kiállt eddigi kiváró stratégiája mellett az Európai Központi Bank. Az ECB tegnapi, monetáris politikát meghatározó ülésén ismét változatlanul hagyta irányadó kamatait. A piacot ezzel két héten belül már másodszor sikerült meglepnie. Ezt legjobban a bankrendszer várakozásai tükrözik: az ECB kéthetes betéti tenderére a két héttel korábbi 50 milliárd helyett kedden már csak hozzávetőlegesen 27 milliárd eurónyi ajánlat érkezett, az is mind 4,75 százalékos árfolyamon, ami megegyezik a jegybanki kamatszinttel. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek kamatcsökkentésre spekulálva likviditási kockázatot vállaltak, hogy majd később alacsonyabb kamatok mellett jussanak finanszírozáshoz.
A döntés helyességéről most nehéz bármilyen megcáfolhatatlan véleményt nyilvánítani, azt majd az elkövetkező hónapok gazdasági teljesítménye minősíti. A gazdasági szereplők többsége ennek ellenére élesen bírálta az ECB "tehetetlenségét". A közös jegybank azonban az egyre növekvő politikai és piaci nyomás ellenére hajlíthatatlan maradt.
Az azonban mindenképp az ECB javára szól, hogy tegnap a két héttel korábbi döntésével konzisztensen cselekedett. Azóta ugyanis semmilyen olyan adat nem került nyilvánosságra, ami alapján az ECB megváltoztathatta volna monetáris politikai álláspontját. A döntés indoklásában az európai jegybank továbbra is az inflációs veszélyekre hivatkozik, amelyek "csökkentek ugyan, de nem tűntek el".
A pénz- és tőkepiacok vegyesen fogadták a kamatvágás elmaradását. A részvénypiacon nem estek az árfolyamok, míg az euró kurzusa több mint fél centet süllyedt. Az ECB-t nyilvánvalóan nem érte váratlanul a devizapiaci reakció, számítaniuk kellett erre.
A közös európai központi bank lélektani szempontból nincs könnyű helyzetben, ezért a megfelelően hatékony kommunikáció most még fontosabb lesz, mint eddig. A piac ugyanis kétféleképp értékeli az ECB lépését. Ha fejetlennek tekinti a piaci szereplők többsége, akkor a monetáris politika hatékonysága számottevően csökkenhet, és a piac még jobban elszakadhat a jegybanktól. Amennyiben azonban az ECB-nek sikerül elhitetnie a piaccal, hogy tudja, mit csinál, az megnyugtatólag hathat, és növelheti a központi bank hitelességét.
Másrészről ugyanakkor nem lehet sokáig a piaccal szemben vitorlázni. Ha a pénzpiaci árfolyamok tartósan elszakadnak a jegybanki kamatszinttől, az előbb-utóbb érezteti hatását a gazdaságban.
Az ECB tegnapi döntésével egy hüvelykujjszabály is megdőlt. Az ECB tehát nem minden olyan esetben változtat a kamatszinten, amikor a tanácsülés utánra előzetesen sajtótájékoztatót hív össze. A központi bank 1999 áprilisában csökkentett utoljára kamatot, és azóta hét alkalommal emelt, miközben minden esetben előre bejelentett sajtókonferenciát tartottak a döntések bejelentését követően.
Most tájékoztató volt, a kamatcsökkentés viszont elmaradt.

Az ECB tegnapi ülésén, a piacot újfent meglepve, ismét változatlanul hagyta irányadó kamatait. A gazdasági szereplők többsége heves kritikával illette a közös központi bank döntését, de a piaci reakciók inkább vegyesnek mondhatók. Az ECB két héttel korábbi álláspontjának megfelelően cselekedett, ami következetességet tükröz, hiszen azóta egyetlen, a kamatcsökkentést lehetővé tevő makroadat sem került nyilvánosságra. Lukács Ádám-->