BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nehezen felvásárolható tőzsdei cégek

A befektetési szolgáltatók forgalmuk felfutását várják attól, hogy a jelenlegi nyomott árakon felvásárlási célponttá válhatnak a tőzsdei társaságok. A befektetők viszont attól tartanak, hogy az esetleges tulajdonváltások tovább csökkentik a börzén szereplők számát. Részletesen áttekintve viszont kiderül: jelenleg egyetlen olyan cég sem akad, amelynek a felvásárlása ne ütközne komoly nehézségbe.

Az elmúlt év utolsó tőzsdei felvásárlása a Human Rt. fő tulajdonosához, a Teva nevéhez fűződik. Az izraeli cég a tulajdonában lévő Novopharm Ltd.-vel közösen tett vételi ajánlatot a kisebbségi részvényeseknek, akik közül 14 százaléknyi fogadta el az ajánlatot, 98 százalék fölé tornázva a Teva-cégek részesedését. A hírek szerint a megmaradt kisrészvényesek a tavaly őszi 2050 forintos áron megválhatnak a tőzsdéről múlt év december végén kivezetett papírjuktól, miután a cég április 20-i közgyűlése a zártkörűvé alakulás mellett dönt.
Érdekes módon épp a Teva az, amelynek neve a legutóbb a Richter titkos vásárlójaként megjelent, amikor a papír napokig kiemelkedő forgalomban drágult. A Richternél viszont állítják: szemmel tudják tartani a részvényesi struktúrát, az esetleges kivásárlás ellen az alapszabály korlátai megfelelő védelmet nyújtanak. Bizonytalanságot okoz ugyanakkor az ÁPV Rt.-nél lévő 25 százalékos Richter-csomag. Ennek értékesítését ugyan az idén nem tervezte a vagyonkezelő, ám növekvő kötelezettségei sokak szerint e nézet felülvizsgálatára kényszeríthetik az állam képviselőjét.
A Phylaxia Pharma esetében főleg az a mindeddig meg nem nevezett hazai befektetői kör lehet érdekes, akik állítólag jelezték: amennyiben az ír CrossWet nem száll be a társaságba, hajlandók a reorganizációt finanszírozni. A vállalatnak ma sincsenek pontos információi arról, hogy kik vásárolták meg 2000 tavaszán a Bábolna Rt. 38 százalékos Phylaxia-csomagját.
Külön kérdés lehet az Inter-Európa Bank. A papír csütörtöki 845 forintos árfolyama és az 1400 forintos könyv szerinti érték közötti hatalmas szakadék bizton felkeltheti a befektetők figyelmét. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az elmúlt napokban a fő tulajdonos San Paolo-Imi kényes precizitással fésüli egységessé a bankcsoportot, akár alaposnak is tarthatjuk azt a pletykát, amely szerint az olaszok kérőt találtak a magyar bankra.
A vegyipari részvények közül elvileg mindegyik vonzó felvásárlási célpontnak számítana. A TVK jelenlegi árfolyama csak minimális mértékben haladja meg a körülbelül 3500 forintos részvényenkénti könyv szerinti értéket, a BorsodChem pedig a papíronkénti mintegy 6000 forintos könyv szerinti értéke alatt forog a tőzsdén.
Ennek ellenére egyik társaságnál sem várható új befektető megjelenése, hiszen a TVK gyakorlatilag már a Mol kezébe került -- bár az olajcég még adós a formális felvásárlási ajánlattal --, a BorsodChem fölött pedig egy osztrák--orosz befektetői csoport vette át az irányítást. Igaz, a helyzet utóbbinál még változhat, mivel a pénzügyi felügyelet éppen tulajdonszerzése kapcsán perli a társaság legnagyobb részvényesét, a CIB Bankot.
Hetek óta a részvényenkénti 4000 forintos könyv szerinti érték alatt folyik a kereskedés a Pannonplast papírjaival is. A cég ráadásul azért is vonzó felvásárlási célpont lehetne, mert nincs stratégiai tulajdonosa, menedzsmentje pedig magas elismertségnek örvend a befektetők körében -- mutatnak rá elemzők.
A Pannonplast felvásárlását viszont számos tényező megnehezíti, hacsak a társaság vezetése nem működik együtt a felbukkanó befektetővel. Az alapszabály szerint egy részvényes maximum 12,5 százalékkal szavazhat a közgyűléseken, felvásárlási kötelezettség pedig már a 25 százalékos küszöb átlépése esetén fennáll.
Ráadásul az alapszabály kötelezően jelentős prémiumot ír elő a nyilvános ajánlat árfolyamára. Az ugyanis vagy az adott befektető által a korábbi 12 hónap alatt fizetett legmagasabb ár, vagy pedig az előző három hónap tőzsdei átlagárának 125 százaléka. Mellesleg, az igazgatóságnak joga van a részvénykönyvi bejegyzés előtt vizsgálódnia a megjelenő befektető kilétéről és esetleges kapcsolatairól, illetve ezekről bármikor bekérhet további adatokat.
Információink szerint a Pannonplast-csoporthoz tartozó több leányvállalatnál pedig olyan szerződések is érvényben vannak, melyek lehetőséget biztosítanak a társtulajdonosoknak, hogy egyoldalú lépéseket tegyenek, ha a Pannonplastnál felvásárlási kísérlet történik. Ezeket az értesüléseket a Pannonplast sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.
A Wallis Rt. meghatározó tulajdonszerzése a Graboplastban és a társaság felvásárlását eddig akadályozó tényezők megszüntetése elvileg azonnal célponttá avathatná a győri társaságot. Néhány körülmény azonban egyelőre távol tartja az esetleges befektetőket. A cég gőzerővel folytatja alaptevékenységének racionalizálását, melytől az idén 430 millió forintos megtakarítást remél. Az értékesítésben döntő jelentőségű lesz az optimális szerkezetű külföldi eladások növelése, hiszen a magyar piacon a rendkívül éles árversenyben a bevételek szinten tartása is bravúr lenne. Végül nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a Graboplast 26 százaléknyi tulajdonosa még mindig nincs bejegyezve a részvénykönyvbe, ami komoly kockázatot jelenthet az invesztoroknak.
Az áramszolgáltatók között a tulajdonosi struktúrában egyedül az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-nél következhet be váratlan fordulat, ahol a privatizáció óta "vadházasságban" él a német E.On és a francia EdF. Az utóbbi időben a német túlsúly növekedése valószínűsíthető, de a szektor képviselői közül egynél sem várható az egyébként meglehetősen csekély súlyú börzei jelenlét kivezetéssel történő megszüntetése.
Elemzők szerint az árfolyam gyengesége ellenére sem vált felvásárlási célponttá a Pick. A húsiparban a viszonylag alacsony jövedelmezőség távol tartja a spekulatív tőkét. A szakmai befektetők többsége ugyan elméletileg érdekesnek találhatná a Picket, ám nem nagyon van olyan, mely megengedhetne magának egy ekkora beruházást. Ráadásul az Arago az utóbbi egy év során a Pick relatív többségi tulajdonossá vált, a csoportot egy esetleges felvásárlás során csak nagy nehézségek árán lehetne kikerülni.
A Zalakerámiával kapcsolatban az év eleje környékén már felmerült, hogy az Arago ki szeretne szállni a cégből. Ez nem lenne meglepő, mivel a kezdetek kezdetén az Arago kijelentette: pénzügyi befektetőként száll be a cégbe, és a válságmenedzselés után -- 3-4 éven belül -- el kívánja adni részesedését. A papír könyv szerinti érték alatt forog, így akár felvásárlási célpont is lehetne. Ennek módját pedig az Arago 1999-ben már bemutatta, a kérdés csak az, hogy van-e olyan vevő, akit érdekel az üzlet.
Időről időre elterjed a pletyka a Synergon felvásárlásáról, a társaságot többek között a Ciscóval szokták hírbe hozni. Ugyanakkor ennél a cégnél is meghatározó részesedést birtokol a három alapító, így ha az árfolyam (a Graphisofthoz hasonlóan) csábítást jelentene is, a tényleges felvásárlás akadályokba ütközne.
A Rába környékén is elcsitultak a tavaly még gyanús rendszerességgel ismétlődő felvásárlási pletykák. Ellenséges kivásárlásra nem nagyon van lehetőség, a tulajdonosok meg aligha válnának meg részvényeiktől a jelenlegi árszinten. A papír egyébként hozzávetőlegesen könyv szerinti értékén forog.
Annak ellenére, hogy a Mol esetében még mindig 25 százaléknyi részvénypakett és egy széles körű vétójogot biztosító aranyrészvény található az államnál, a gázárveszteség miatt igen alacsonyra eső részvényárfolyam miatt tavaly sokszor felvásárlási célpontként emlegették az olajvállalatot. S noha a Molnál korábban is meglehetősen szigorú felvásárlási korlátok voltak, miután az OMV megszerezte a részvények 9,2 százalékát, a gázveszteség révén az alacsony árfolyamért leginkább felelős állam is határozottan kiállt a további szigorításért.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.