Indul a gázüzletág eladása

Ha a regionális terjeszkedés finanszírozási igénye nem tenné szükségessé, a Mol vélhetően nem értékesítené a gázüzletágat -. mondta Hernádi Zsolt, a társaság elnöke, a cég pénteki közgyűlését követő sajtótájékoztatón. Hernádi szerint az eladás mellett szóló fő érv az, hogy az üzletág még piaci árszabályozás mellett sem tud olyan növekedést produkálni, mint amit a Mol más területeken el tud érni.
Egyelőre annyi tudható, hogy a kitermelést saját kezében tartja majd meg a társaság. Az eladás csak akkor képzelhető el, ha a könyv szerinti értéken több mint 80 milliárd forintot érő gázüzletágra olyan ajánlat érkezik, amelyet a cég a tulajdonosok előtt is vállalhatónak tart.
A Mol továbbra is potenciális vevőnek tekinti a magyar államot. Mosonyi György vezérigazgató a Wall Street Journal Europe-nak nyilatkozva a Ruhrgas, az Italgas, a Gas de France és a Gazprom nevét említette még érdeklődőkként.
Hernádi Zsolt szerint a térségi vetélytársak kiemelkedő éven vannak túl, ám álláspontja szerint a gázveszteségek ellenére a Mol még teljesíteni tudja tervét, hogy a régió vezető olaj- és vegyipari társaságává váljon. A továbblépéshez szükséges forrásokat a Mol eddig hitelből teremtette elő -. a cég eladósodottsági mutatója a múlt év végén 46 százalék fölé került. A cégvezetők szerint egyelőre nincs napirenden egy újabb részvénykibocsátás.
A közgyűlésen a részvényesek különösebb vita nélkül fogadták el a cég 4,848 milliárdos adózott eredményt tartalmazó múlt évi gazdasági adatait, s abba is beleegyeztek, hogy a Mol saját profitját meghaladó 5,412 milliárd forintos, részvényenként 55 forintos osztalékot fizessen.